Legnagyobb sikere felidézésével nyomatékosította az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Mario Draghi, hogy az eurózóna jegybankja kész nagyobbat lépni az eddigieknél. Megtesszük, amit meg kell tennünk az növelése érdekében – jelentette ki pénteken Draghi –, amilyen gyorsan csak lehet. Az EKB frankfurti konferenciáján elhangzott szavak nagyon hasonlóak a 2012. júliusiakhoz: Draghi akkor az eurózóna adósságválságának tetőpontján fogalmazott úgy, hogy az EKB kész bármit megtenni a közös pénz védelme érdekében, és ezzel sikerült is lecsillapítania a valutaövezet gyenge láncszemei elleni támadásokat.
Az nem újdonság, hogy az EKB december 3-án lépni készül a középtávú inflációs cél elérése, a ösztönzése érdekében. Minden valószínűség szerint kibővíti a most havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlási programot, az is lehet, hogy határozottan kitolja annak határidejét (most „legalább 2016. szeptemberig” szól). Sokan számítanak arra is, hogy a mínusz 0,2 százalékos betéti kamatot még lejjebb viszi a kormányzótanács, a kérdés inkább csak az, hogy mindehhez mekkora többséget szerez Draghi. Jelen állás szerint a 25 tagú testület támogatja majd a további lazítást, de nem egyhangúlag.
A megengedő politikát mindig is hevesen ellenző Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke Draghi beszéde után ismét kifejtette, amit szokott: nincs ok arra, hogy gyászos képet fessenek a gazdasági kilátásokról, az alacsony olajárakat az élénkítés eszközeként kell felfogni, nem pedig a defláció előfutáraként. Kell még egy kis idő ahhoz, hogy a már bevetett monetáris politikai eszközök hatása teljesen érvényesüljön – mondta a Reuters szerint Weidmann, hozzátéve: minél tovább tartja fenn az EKB az extra laza monetáris politikát, annál kevésbé lesz az hatékony, annál több kockázattal és mellékhatással kell számolni.
A decemberi kormányzótanácsi ülés résztvevői úgy hozhatnak majd döntést, hogy ismerik az EKB szakértőinek aznap megjelenő új inflációs prognózisát. Elemzői várakozások szerint a stáb kimutatja, hogy a jegybanki cél, a valamivel 2 százalék alatti infláció legalább 2017-ig elérhetetlen marad. A csak inflációs mandátumot követő jegybank még 2003-ban állapította meg ezt a célszámot; egyes vezetői – köztük maga Draghi is – korábban már hangot adtak olyan aggályaiknak, hogy ha túl sokáig tart a túlságosan alacsony infláció időszaka, akkor az már az EKB hitelességét is veszélyeztetheti.
Mindent felülírhat a terrorveszély
Nagyot erősödött novemberben a fogyasztói bizalom az eurózónában, ám az indexet pénteken közzétevő Európai Bizottság maga figyelmeztetett arra, hogy ez most megtévesztő lehet. Az októberi mínusz 7,6 pontról mínusz 6-ra emelkedő mutatót ugyanis zömmel november 13., azaz a párizsi terrortámadás előtt elvégzett felmérés alapján állították össze. Azóta sorra érkeztek a figyelmeztetések, elemzői vélemények, amelyek szerint a terrorfenyegetés miatt visszaeshet a fogyasztás, ami újabb csapást mérhet a növekedésre és az inflációra. Félő, hogy az emberek épp az ajándékozási időszakban kerülik majd el a bevásárlóközpontokat, a karácsonyi vásárokat, a vendéglátóhelyeket, a légi forgalom fenyegetettsége miatt visszafogják a téli utazásokat. Jól járhatnak viszont az online szereplői, hiszen a merényletektől tartó vásárlók így elkerülhetik a zsúfolt helyeket.
a növekedésre és az inflációra. Félő, hogy az emberek épp az ajándékozási időszakban kerülik majd el a bevásárlóközpontokat, a karácsonyi vásárokat, a vendéglátóhelyeket, a légi forgalom fenyegetettsége miatt visszafogják a téli utazásokat. Jól járhatnak viszont az online kereskedelem szereplői, hiszen a merényletektől tartó vásárlók így elkerülhetik a zsúfolt helyeket. -->
