Van, ahol hatezer forintos órabérért sem találnak orvost
Az uniós csatlakozásunk óta akadtak olyan évek, amikor több orvos hagyta el az országot, mint ahányan végeztek a hazai egyetemeken. Közben hiába nőtt másfélszeresére a magyar orvostanhallgatók száma az elmúlt tíz évben, a képzés bővülése sem tudja enyhíteni a hazai egészségügy súlyos orvoshiányát - írja a Népszabadság.
A számok beszédesek: az utóbbi tíz évben 24 szív- és 45 érsebész távozott, miközben az országban alig 100 érsebész és mintegy 40 szívsebész maradt összesen. Arra kár is számítani, hogy az elvándorlás azért áll majd meg, mert megtelnek a nyugat-európai kórházak. Ott is mindenütt orvoshiánnyal küzdenek. Idehaza körülbelül 2-3 ezer orvossal van kevesebb a rendszerben, azaz tíz megyei kórháznyi orvos hiányzik a magyar egészségügyből.
A hazai helyzet súlyosságát jelzi, hogy a szegedi egyetemi klinika sürgősségi ellátó helyére hatezer forintos óradíjért sem találnak szakorvost, de ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen több százezer magyarnak évek óta nincs saját háziorvosa.
Az biztos, hogy egyetlen országban sem költenek szívesen az extra drágának számító orvosképzésre. A tehetősebb országoknak sokkal jobban megéri elcsábítani a szakembereket a szegényebb országokból, amelyeknek kezelhetetlen problémává válik saját egészségügyi rendszerük fenntartása, mivel sok pénzért képzett orvosaik Nyugat felé indulnak.
Mivel strukturális problémáról van szó, a megoldás semmiképpen sem gyors. Ha már ma döntene a kormány arról, hogy radikálisan növeli az államilag finanszírozott orvostanhallgatói helyek számát, akkor is évtizedet kellene várni a változásra, mivel az érintettek 10-12 év alatt válnak gyógyító orvosokká.
– Csupán a kibocsátás növelésével nem számolható fel a hazai orvoshiány – állítja Kincses Gyula egészségpolitikai szakértő. Annak ugyanis az egyetlen eredménye az lehet, hogy a nyugati országok megköszönik, hogy Kelet-Európában orvosokat képeznek számukra - a cikk teljes egészében a Nol.hu oldalán olvasható el.
