BUX 53,121.9
+1.10%
BUMIX 4,344.07
-0.18%
CETOP20 2,499.93
+0.11%
OTP 17,980
+1.32%
KPACK 8,500
+2.41%
-2.78%
0.00%
+0.52%
-0.45%
ZWACK 16,500
-1.20%
0.00%
ANY 1,550
-1.59%
RABA 1,360
-1.45%
+2.06%
+1.07%
-0.59%
-0.40%
0.00%
-3.49%
+2.35%
+1.49%
+0.70%
OTT1 149.2
0.00%
+0.43%
MOL 2,660
+1.37%
-0.33%
ALTEO 2,310
-1.70%
0.00%
-1.19%
EHEP 1,690
0.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
+0.28%
-0.12%
-1.74%
0.00%
SunDell 39,600
0.00%
-5.36%
-2.83%
+0.62%
-2.95%
-1.34%
NUTEX 15.74
+1.55%
GOPD 12,900
+1.57%
OXOTH 4,610
+0.22%
+4.67%
NAP 1,807
+2.32%
0.00%
+3.33%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Óriási a szakadék a szegények és a gazdagok költekezése között

Óriási maradt a szakadék a szegények és a gazdagok között Magyarországon: a legfelső húsz százalék 3,1-szer annyit fogyasztott, mint a legalsó.

Tavaly kicsit szűkült, de még mindig óriási a szakadék a szegények és a gazdagok között Magyarországon: a legfelső húsz százalék 3,1-szer annyit fogyasztott, mint a legalsó, vagyis a 2014-es 3,3-szeres szorzó alig javult. A legszegényebbek kiadásai továbbra sem érik el az átlagos fogyasztás 60 százalékát, miközben a társadalom legtehetősebb rétege 1,8-szer annyit költött, mint az átlag.

A különbség leginkább az élelmiszer-fogyasztásnál ragadható meg. A KSH szerint a leggazdagabbak összkiadásuk alig több mint 20 százalékát költik élelmiszerekre, míg a legszegényebbek majdnem a harmadát – összegben nézve, élelmiszerre és alkoholmentes italokra utóbbiak fejenként havonta 14 ezer forintot se költöttek, a felső jövedelmi ötöd tagjai viszont 28 500 forintot fordítottak ilyenekre.

A gyermekes háztartások szegényebbek: egy főre jutó havi fogyasztási kiadásuk összesen 57 ezer forint volt tavaly, alig több az országos átlag háromnegyedénél. A viszonylag alacsony fogyasztás fő oka, hogy ezek a háztartások átlag négy főből állnak, míg az országos átlag nem éri el a két főt. A különbség különösen látványos az olyan kiadási tételeknél, mint például a lakásfenntartás, amelyek nagysága nem arányos a létszámmal. A gyermektelen háztartások magasabb életszínvonalon éltek: egy főre jutó személyes célú kiadásaik összege 88 830 forint volt, ezen belül havonta 4 ezerrel többet költöttek élelmiszerre, mint a gyermekesek.

Régiónként is nagyok az eltérések – érthető módon, hiszen Közép-Magyarországon, ahol a kiadások magasabbak, mint az ország többi részén, az egy főre jutó GDP meghaladja az EU-átlagot, miközben Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl és Dél-Alföld az unió legszegényebb régiói között van. A budapestiek több mint 92 ezer forintos összes kiadása 30 százalékkal magasabb az országos átlagnál, de másutt is vannak gazdagabb területek: a Közép-Dunántúl élelmiszer-fogyasztása például meghaladja a budapestit, a Nyugat-Dunántúlon pedig kiemelkedő az egy főre jutó lakberendezési és egészségügyi kiadás.

A budapestiek a magasabb jövedelem és a több program okán gyakrabban járnak moziba, színházba, koncertre és étterembe. Kulturális kiadásokra átlag 8 ezer forintot, vendéglátásra és nyaralásra havonta majdnem 6 ezer forintot adtak ki, ez a községekben élők hasonló költéseinek közel háromszorosa, illetve több mint három és félszerese.