Idén még csak 2,0, jövőre már 2,7 százalékos lesz a magyar GDP-növekedés a GKI Gazdaságkutató szerint. Az MNB idénre 2,8, jövőre pedig 3 százalékos növekedést vár. A kormány 2,5 százalékos bővülést remél.
Bár a magyar gazdaságpolitika a Brexitben saját EU-szkeptikus véleményének beigazolódását látja, a brit fejlemények épp az EU-n kívüli lét okozta veszélyekre hívják fel a figyelmet – figyelmeztetnek az elemzők. A lelassult növekedés miatt, a 2018-as választásra is tekintettel tavasszal a gazdaságpolitikában csendes egyensúlyrontó változás kezdődött.
Folytatódik a tulajdonviszonyok és piacok aktív állami szerepvállalással történő átrendezése. Ugyanakkor kifulladóban van az olcsó munkaerőre és a kormányzathoz lojális új tőkés rétegre alapozott növekedés. Most azonban újra jönnek az EU-támogatások, így a valódi szembenézés néhány évig ismét halogatható.
Nagy a munkaerőhiány, muszáj emelni a béreket
2016-ban a reálkeresetek mintegy 7 százalékkal nőnek. Ez a foglalkoztatás bővülésével, a csökkenő hitelterhekkel és növekvő vásárlási hajlandósággal együtt a fogyasztás 4,5 százalékos bővülését valószínűsíti. Az oktatási rendszer elavultsága és a külföldi munkavállalás miatt számos szakmában munkaerőhiány van, ezzel összefüggésben erős a béremelési nyomás. A költségvetési szektorban a több éve befagyasztott bérek emelkedését a választások közeledte is erősíti. Ugyanakkor sok helyen a emelése is nagy gondot okoz. 2017-ben az idei tendenciák folytatódása várható, a reálkeresetek dinamikáját azonban 5 százalék alá viheti az némi emelkedése. A fogyasztás mintegy 4 százalékkal bővül. Az ingatlanhitelek esetében a hitelfelvétel már az idén újra meghaladja a hiteltörlesztést, a lakossági hitelek egészénél azonban csak jövőre várható növekedés.
Nő a foglalkoztatottak száma, de...
A foglalkoztattak száma 2016-ban a számos helyen tapasztalható munkaerőhiány ellenére 3 százalékkal nő. Ennek okai közt van a külföldi munkavállalás további dinamikus terjedése, egyes ágazatok viszonylag jó konjunktúrája, az emelkedő bérek eddig inaktívakra és a közfoglalkoztatottak egy részére gyakorolt pozitív hatása, némi fehéredés, valamint a közfoglalkoztatás további bővülése.
2017-ben, a választást megelőző évben a kormányzat várhatóan segíteni fogja a foglalkoztatás további 2 százalék körüli növekedését, amit a némi gyorsulása is alátámaszt. A munkanélküliségi ráta 2016 közepétől 5 százalék körülire csökkent, s 2017-ben is hasonló lesz. Ez statisztikailag az ötödik legalacsonyabb az EU-ban.
A tényleges helyzet azonban sokkal rosszabb, mivel a közmunkások száma azonos a munkanélküliekével (a második negyedévben 230 ezer körüli), s ehhez jön még a régió más országaihoz hasonlóan a külföldön munkát vállalók hazai foglalkoztatottnak tekintett százezres köre.
Mivel már legalább félmillió magyar dolgozik külföldön, a szakképzett munkaerő hiánya is behatárolja a növekedés lehetőségeit. Az itthon maradottak képzett részének megtartása a verseny- és a közszférában is jelentős béremelést kényszerít ki, miközben a közmunkásoknak csak szerény része képes a versenyszektorban elhelyezkedni, sőt az alkalmi és idénymunkáknál kifejezetten visszatartó hatású a A közmunkások jelentős része beragad a rendszerbe, mely egyre inkább akadályozza a piaci munkaalkalmak betöltését.
2016 őszi hónapjaiban lassan megindul az áremelkedés, 2016 végén 1 százalékos, éves átlagban 0,5 százalék körüli infláció várható, mely utóbbi 2017-re 1,5 százalékra emelkedik. A jelenleg 0,9 százalékos alapkamat akár 2017 végéig is fennmaradhat.
A GKI idén éves átlagban a korábban gondolt 315 forintnál erősebb, 312 forintos, 2017-ben 315 forint körüli euró-árfolyamot vár. A felminősítések hatására is erősödő forint azonban nehéz helyzetbe hozza az MNB-t, mivel az ellentétes „nyereségérdekeltségével”. A további lazítás „nem hagyományos” eszközökkel történik.
Félnek a gyors növekedéstől
A vállalkozások túlnyomó része egyáltalán nem akar hitelt felvenni – emelik ki. Bár a fejlődésre képes kkv-k viszonylag olcsón juthatnak forráshoz, e cégek egy része azonban fél a gyors növekedésétől, nehogy az állami piacátrendezés újabb áldozatává váljék. A beruházási ráta 2015-2016-ban csökken, idén várhatóan 19 százalék alatt lesz, ami alacsony arány. 2017-ben az újrainduló EU-s beruházási ciklus hatására 5 százalékos volumenbővülés és 19 százalék feletti beruházási ráta várható.
A jó idő segített
Az ipari bruttó termelés bővülése 2016-ban aligha haladja meg érdemben a 2 százalékot, 2017-ben azonban már 3,5 százalék körüli dinamika várható. Az EU-források apálya miatt az idei év az építőipar számára „menthetetlen”. A lakásépítés már elindult felfelé, de 5 százalék körüli aránya miatt nem meghatározó elem. A fő gond az, hogy az első félévben a költségvetési szektor beruházásai megfeleződtek.
Mezőgazdasági szempontból 2016-ban kedvező volt az időjárás. Az agrár-GDP az első félévben 10,8 százalékkal emelkedett, s az év egészében is hasonló dinamika lehetséges. 2017-ben (a 2015. évi visszaesést ellentételező 2016. évi növekedés után) technikailag stagnálás várható, a változás előjelét az időjárás fogja meghatározni.
A bankok csak jövőre segíthetik a GDP-t
A banki portfoliók minősége, a szektor nyereségessége javul, de ez a GDP termeléséhez csak jövőre tud hozzájárulni. Idén véget ér a vállalati hitelállomány összehúzódása, míg a lakosság esetében ez csak az ingatlanhiteleknél várható, a teljes háztartási hitelállomány valószínűleg csak 2017-ben fordul növekedésbe.
Magasabb lehet a hiány, mint ahogy tervezték
A költségvetés módosítása, kiadási kényszerek kialakulása és egy őszi keresletélénkítő csomag kilátásba helyezése az idei, a tervezett 2017. évi államháztartási deficit 0,7 százalékpontos emelése és az őszi keresletélénkítés áthúzódó hatása pedig a jövő évi költségvetési folyamatokat lazítja. Mindezek alapján a GKI 2016-ban a tervezett 2 százaléknál kissé magasabb, 2,3 százalékos deficitet valószínűsít. Jövőre, a választásokat megelőző évben a tervezett 2,4 százaléknál ugyancsak valamivel magasabb, legalább 2,5 százalékos – de 3 százaléknál szinte bizonyosan kisebb – deficit várható.
A GDP-arányos államadósság csökkenni fog, a mérséklődés mértéke várhatóan 2016-ban és 2017-ben is eléri az EU adósságszabálya által előírt kb. 0,8 százalékpontot, így az a 2015 végi 75,3 százalék után 74,5, illetve 73,7 százalék körül lesz.
Külföld: több, mint sok a kockázat
A világgazdaságban a brit népszavazás nyomán megnövekedett gazdasági, politikai és intézményi bizonytalanság csak lassan enyhül. Negatív gazdasági hatása elsősorban Nagy-Britanniában, politikai következménye pedig az EU-ban lesz érezhető. A világ legfontosabb központi bankjai (a Fed, az EKB és a japán jegybank) kielégítő monetáris feltételeket biztosítanak a globális növekedés számára, noha napirenden van a Fed irányadó kamatlábának emelése. Komoly politikai és gazdasági kockázat a menekültügy, a terrorizmus, az Iszlám Állam, a közel-keleti, az észak-afrikai és az ukrajnai feszültséggóc, a bizonytalan török helyzet, illetve az amerikai elnökválasztás, Kínában a növekedés lassulása és az adósságválság, a deflációs nyomás, továbbá a zika vírus Latin-Amerikában, s nem utolsó sorban az EU jövője. Ez több mint sok - figyelmeztetnek az elemzők.
