Magyarország már felkerült a nemzetközi gasztrotérképre, de nem a meghatározó, hanem a feltörekvő országok csoportjába sorolják, azok közé, amelyekre már odafigyelnek, de még elsősorban a szakma, és nem az átlagos turisták – sommázza a helyzetet Pintér Katalin, a Széll Tamás vezetésével 2011-ben Michelin-csillagossá vált Onyx éttermet is magában foglaló Gerbeaud Gasztronómiai Kft. tulajdonosa. Hasonlóan vélekedik Gerendai Károly, az első és ötödik Michelin-csillagos budapesti étterem, a Costes és a Costes Downtown tulajdonosa, aki szerint a budapesti csúcséttermek és a nemzetközi szakmai versenyeken elért sikerek révén az utolsó harmadból már a középmezőnybe került az ország. Bécs után a régió legvonzóbb gasztroturisztikai célpontjának számít a magyar főváros, vonzóbbnak, mint Prága, Pozsony, Bukarest vagy Belgrád, de öt Michelin-csillagos étterem miatt még nem jönnek ide tömegek.
A külföldi turisták elsősorban a tradicionális magyar konyhát, illetve annak néhány híres fogását ismerik és keresik, például a gulyást, a paprikás csirkét vagy a kürtőskalácsot – mondta lapunknak Bakó Balázs, az OTP Travel beutaztatásért felelős értékesítési vezetője. Közülük is elsősorban a nyugat-európai utazókat vonzza a magyar ételek kipróbálásának lehetősége, a Közel-Keletről és Ázsiából érkezőknél ez nem igazán szempont. „Sok külföldi partneremtől hallottam már például, hogy odavan az Erős Pistáért” – mesélte a szakember. Budapest választásakor a turistáknál nem a gasztronómiai motiváció dominál elsősorban, bár vannak már ilyen célzott utazások is, hanem több szempont együttesen: például a város építészete, leginkább az, hogy a máshol szokásos szűk óváros helyett sokkal nagyobb területen talál érdekes és szép helyeket, széles körű kulturális programokat, köztük rengeteg fesztivált. A kiváló hazai alapanyagokkal dolgozó vagy akár a hagyományos magyaros fogásokat újragondolt formában kínáló hazai éttermek iránt különösen nagy igény van. A Budapesten kívül szervezett vidéki programokon pedig a falusi szolgáltatók és helyi termelők termékeit is dicsérik a külföldi vendégek. A minőségi szolgáltatás azonban itt is elsődleges szempont.
Az elmúlt évek hazai „gasztroforradalmának” csak szűkebb, elsősorban gasztronómiai szakmai körökben van visszhangja, a turisták nagy tömegeihez még nem jutott el, de ebben is fontos szerepe lehet a Magyarországra beutaztató irodáknak – hangsúlyozta Bakó Balázs. A Bocuse d’Or és a magyar séfek kiemelkedő sikerei pedig pont azért fontosak, mert felhívják a figyelmet a magyar gasztronómia minőségi fejlődésére, és tovább növelik a gasztroturisták számát hazánkban. A séfolimpia ugyan leginkább csak a csúcsgasztronómia kedvelőit vonzza, de lehetne rá építeni tudatos országmarketinget, amely erősíti a gasztronómiai vonalat a szélesebb turistaközönség körében is. A világszínvonalú hazai borászat remekeit is mind nagyobb körben ismerik meg a külföldiek; még francia turisták is azt állítják, hogy a magyar borokat jobbnak tartják a sajátjaiknál. Ennek ellenére a magyar boroknak is mind hatékonyabb promócióra van szükségük – magyarázta a szakember.
A hazai gasztronómiában végbement minőségi változások hatására megerősödött egy, a kiváló minőségű helyi alapanyagokat előállító, elkötelezett termelői réteg, kialakult a gasztronómia iránt fogékony, egyedi kulináris élményeket kereső hazai közönség is – tette hozzá a Magyar Turisztikai Ügynökség. Felnőtt egy új szakács nemzedék, amelynek tagjai a magyar konyha hagyományain egy innovációra nyitott, izgalmas ízvilágú nemzeti konyhaművészetet építenek. A nemzetközi szakma elismeréseinek is köszönhetően ez lassan új, önálló turisztikai vonzerőnkké fejlődik, amelyre a jövőben fokozottan építkezhetünk. Budapest visszakerült az igényes gasztroturisták európai térképére. Ők éppen azt a magas minőségi elvárásokkal rendelkező, kultúrára nyitott és arra az átlagturistánál nagyobb mértékben költeni is hajlandó réteget képviselik, amelynek megcélzása és megnyerése a megújult turizmusirányítás kifejezett célja.
