A fenntartható növekedés mögött fenntartható finanszírozásnak kell állnia – szögezte le. A válság előtt az államnál túlzott eladósodás, a lakosságnál a devizahitelezés okozott gondot, a múlt hibáiból azonban tanulnunk kell, mert ezek aláássák a hosszú távú növekedést – mondta a szakértő. A válság után az államnál konszolidáció, a lakosságnál hiteltörlesztést láthattunk, a 2011 és 2016 közötti periódusban pedig nem is voltunk ráutalva a külső finanszírozásra. A mostani kiigazodási periódusnak azonban vége kell, hogy legyen, mert túl magas a többlet – emelte ki Nagy Márton, aki szerint 2017-től a megtakarítási többlet csökkenni fog. A folyó fizetési mérleg többlete a következő két évben megfeleződhet, miután a háztartásoknál és a vállatoknál elindult a hitelezés – tette hozzá.
A költségvetési fegyelem miatt az államadósság folyamatosan csökken, a tavalyi 73,9 százalék után megközelítheti a 70 százalékot 2018-ra az MNB szerint, Nagy Márton kiemelte, hogy az államadósság devizarészaránya két év múlva 20 százalék alá csökkenhet. „Nincs szükség továbbra sem devizakötvény-kibocsátásra” – ismételte meg a jegybank álláspontját az alelnök.
„A vállalati szektorban 2009 és 2013 között egy hitelösszeomlást láthattunk, ezt sikerült a jegybank növekedési hitelprogramjának megfordítania” – emelte ki. Ma már a teljes vállalati szektor hitelezése 4, ezen belül a kis- és középvállalatok hitelezése 12 százalékkal növekszik. „Elvárjuk, hogy a bankok most már piaci alapon hitelezzenek” – fogalmazott a szakember, leszögezve, hogy a vállalati hitelek minőségének is meg kell maradnia, vagyis hosszabb futamidőre, lehetőleg fix kamaton adjanak hitelt a bankok.
A lakosságnál a fogyasztás bővülése 5-6 százalék lehet a következő években, ami a felhalmozott béreknek, az alacsony kamatkörnyezetnek és az elhalasztott fogyasztásnak is köszönhető. A devizahitelek utáni sokkot most kezdi kiheverni a hitelpiac, újra növekedést áthatunk, de figyelni kell arra, hogy egészséges szerkezetben valósuljon meg a hitelezés – mutatott rá. Emlékeztetett, hogy a bankok kamatfelára magas, vagyis a bankok drágák.
„Lehet, hogy a bankok levágták a kamatot, és lejöttek a lakáshitel-kamatok, de csak annyival, amennyit a Bubor-on és a kamaton csökkentett a jegybank, de a felár nem változott, vagyis a bankrendszer semmit nem tett hozzá, hogy olcsóbbak legyenek a lakáshitelek” – szögezte le Nagy Márton. A lakáscélú felárnak régiós szintre kell csökkennie, a hosszabb kamatfixálású hitelek arányának növekedni kell, és összehasonlítható banki termékeket kell létrehozni, így árverseny alakulhat ki – mondta Nagy Márton. „Versengő, versenyképes, termelékeny bankrendszer kell!”
Nagy Márton hangsúlyozta: azok a vállalatok, amelyek korábban EU-forrást használtak fel, egyre több embert alkalmaztak, több terméket állítottak elő, javultak az üzemi eredményeik, ugyanakkor a termelékenységük nem nőtt. Véleménye szerint olyan vállalatokhoz kell csatornázni az EU-pénzeket, amelyek ezzel szemben a termelékenységüket is tudják javítani. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ki kell simítani az EU-források lehívásának ciklikus hatását. Nagy szükség lenne versenyképes tőkepiacra is. „A tőzsdei kapitalizáció GDP-arányosan nagyon alacsony, mintegy 15 százalék. Ha duplájára emelkedne, akkor se mondanám, hogy ez óriási, de akkor a hosszú távú GDP-növekedésünk 0,2-0,3 százalékkal magasabb lenne – emelte ki.
