Dél-koreai biztonsági források szerint egy 1700 fős hackercsapat és ötezer kisegítő dolgozik Észak-Korea számára, és a támadásaik technikai szintje, kiterjedési területe és gyakorisága az utóbbi években folyamatosan nő. Információk szerint Kínából dolgoznak, egy időben a senjangi Csilboszan szálló volt a főhadiszállásuk.
A The Wall Street Journal emlékeztetett rá, hogy az FBI az észak-koreai hackereket vádolta a Sony Pictures levelezésének 2014-es feltörésével és egy bangladesi bankszámla tavalyi kirablásával; akkor 81 millió dollárt tüntettek el egy New York-i bankszámláról.
Több tekintélyes kiberbiztonsági cég szakértői a forráskódok elemzése alapján hasonlóságokat találtak a WannaCry zsarolóvírus és az Észak-Koreához kötött korábbi támadások vírusa között. „Ahogyan egy festő vagy egy író, úgy egy fejlesztő stílusa is felismerhető a programjában. A WannaCry program hasonlóságokat mutat az észak-koreaiak által korábban használt kódokkal” – mondta a lapnak Kim Szeungdzsu, a Korea Egyetem professzora, a szöuli kormány kiberbiztonsági tanácsadó testületének tagja.
Bár a vírus világszerte több mint 350 ezer számítógépet támadott meg, csak minimális károkat okozott Dél-Koreában, ahol Kim professzor szerint a kormányzati csoportok és ügynökségek napi 1,4 millió északi kibertámadást akadályoznak meg. Az országban mindössze 12 céget ért támadás.
Néhány amerikai és kínai kiberbiztonsági szakértő azonban nem ért egyet az észak-koreai szállal. Ők arra figyelmeztetnek, hogy a vírus kódja nem volt teljesen titkosított, így könnyebb volt azonosítani és hatástalanítani. Ráadásul alig pár tízezer dollárt sikerült vele kizsarolni. A forráskód-hasonlóság a szkeptikusok szerint még azt sem bizonyítja, hogy Észak-Korea vagy az általa alkalmazott hackerek állnak a támadás mögött, hiszen a kódot mások is lemásolhatták és alkalmazhatták.
A globális kibertámadások tetteseit ugyan nehéz leleplezni, de általában három csoportra oszthatók: politikailag-ideológiailag motivált aktivistákra, szervezett bűnbandákra és állami hackerekre, akik hírszerzésre használják a világhálót. Észak-Korea egyik kategóriába sem tartozik, mert a vádak szerint anyagi haszonszerzésre használja
a hackereit.
