Koji László: két év alatt nem lehet behozni tíz év lemaradását
Szerinte méltatlanul keveset hallunk az építőipar sikereiről, helyette leginkább az ágazat problémáiról szólnak a hírek. Magyarországon nincs még egy olyan ágazat, amelyikben egyik évről a másikra 30 százalékkal változik a kereslet – jelentette ki Koji László, hozzátéve, hogy idén 12 százalékos bővülést várnak az építőiparban. A mostani piaci boom főleg Közép-Magyarországra korlátozódik: a megépülő lakások 70 százaléka Budapesten és az agglomerációjában található. A mai magyar építőiparnak szerinte át kellene állnia arra, hogy legalább az országon belül mobil legyen.
Az építőiparban kitekintő költségvetésre lenne szükség, ugyanis az ágazatban tevékenykedő cégek másfél-két éves projekteken dolgoznak – hangsúlyozta az ÉVOSZ elnöke. Ráadásul a munkák jelentős részét a közmegrendelések teszik ki. Az építőipar szívesebben vállalkozik a közmegrendelések piacán, mint a magánszektorban – fogalmazott Koji László.
A lakásépítésekről elmondta, hogy „tíz év lemaradását két év alatt nem lehet behozni”. Tíz évvel ezelőtt még több mint 40 ezer új lakás épült, onnan értük el a 7300-as mélypontot. A recessziós években irreálisan alacsony árakon is vállalkoztak a cégek, miközben a vállalkozások költségei jelentősen megugrottak.
Most egymást követően hiába ugyanazok a pártok alakíthattak kormányt, négyévente mégis mindig kitalálnak valamit, amin változtatni kell az építőiparban – mondta Koji László. Legutóbb, mint mondta, több mint ötven olyan dolgot találtak, amin változtatni kell, holott a kkv-k már öt ilyen esetén is könnyen feladják. „A sok szabályváltozás nagyon megnehezíti a működésünket” – tette hozzá az ÉVOSZ elnöke.
2019 után új szociális programra van, illetve lesz szükség a lakáspiacon, olyanra, amelyet Brüsszel is elfogad, mert jól látható, hogy most az 5 százalékos áfa a legnagyobb húzóerő – vetette fel a kedvezményes áfa határidejének lejárta utáni időszak egyik lehetséges megoldását az ÉVOSZ elnöke. Majd a 2020 utáni időszakra utalva, a hajdani PPP-konstrukciókhoz hasonlók felélesztését nevezte meg működőképes megoldásként.
Kérdésre válaszolva Koji László elmondta, hogy 2007 és 2013 között 400 milliárd forintot tettek ki a körbetartozások: vagy tartoztak valakinek, vagy valaki tartozott nekik. Ez azóta a felére csökkent, de ez még mindig óriási, 200 milliárdos összeg, amelynek jelentős részét soha nem fogják megfizetni.
A GDP kéttizede
A GDP 20 százalékát érinti az építésügyi szektor, és 200-300 ezer ember használja a különböző építésügyi adatbázisokat, amelyeket tudásközpontunk kiszolgál – mondta Both András, a Lechner Tudásközpont Infokommunikációs Igazgatóságának vezetője. Az építési törvény szerint építeni csak rendezett telken lehet – mondta Both, hozzátéve, hogy ha valaki családi házat szeretne építeni egyszerű bejelentéssel, akkor nehéz bemondani egy intervallumot arra vonatkozóan, hogy mennyi idő alatt készül majd el a ház, ugyanis erről kevés adattal rendelkeznek a hatóságok. | VG
