Magas a magyarok megtakarítási hajlandósága

A világgazdasági válság után 10 százalék fölé emelkedett Magyarországon a megtakarítási ráta – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből. A 2017-es konvergenciaprogram szerint ennek egyik fő mozgatóereje az óvatossági motívumok kialakulása volt. Ennek hátterében az állt, hogy a törlesztőrészletek drasztikus növekedésének következtében a nem teljesítő hitelek aránya is jelentősen nőtt, miközben a munkanélküliségi ráta is számottevően, 10 százalék fölé emelkedett a recesszió következtében. Bizonytalanná váltak a lakosság jövedelmi körülményei és kilátásai, ennek következtében pótlólagos megtakarításokat halmoztak fel elővigyázatossági célzattal. A háztartások viselkedését ezzel párhuzamosan a fogyasztás elhúzódó visszaesése jellemezte – írta a gazdasági tárca.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik elemzése szerint 2010 óta mintegy 16 ezermilliárd forinttal emelkedett a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona, ami 2016 első fél évének végére így elérte a GDP közel 100 százalékát. A háztartások vagyonának emelkedéséhez a válság utáni megváltozott megtakarítási viselkedés – a lakossági hitelfelvétel visszaesése, majd a pénzügyi eszközök felhalmozásának bővülése – és átértékelődési hatások egyaránt hozzájárultak, illetve a vagyon összetétele is nagymértékű átalakuláson ment keresztül. A mérséklődő hozamkörnyezet és a kormányzati intézkedések (például: adórendszer átalakítása, belső finanszírozás előtérbe kerülése) hatására a lakosság pénzügyi eszközállományában jelentős átrendeződés történt: a bankbetétek leépítése mellett emelkedett a lakossági értékpapírok és a likvid megtakarítási formák népszerűsége.

A 2016-os adatok alapján a megtakarítási ráta 9 százalék alá csökkent hazánkban, ami több tényező együttes hatásának eredménye – írta a gazdasági tárca. Az óvatossági motívumok enyhülésére utal, hogy a bizonytalanság különböző formái jelentősen mérséklődtek a közelmúltban: a munkanélküliségi ráta 2016 negyedik negyedévére 4,4 százalékra csökkent, illetve a jövedelmek tartósan és dinamikusan bővülnek. Az utóbbihoz a hatéves bérmegállapodás is nagyban hozzájárul, hiszen ez a hosszú távú várakozásoka t is alakítja. Fontos jellemző a konvergenciaprogram szerint, hogy a bérmegállapodás legnagyobb mértékben az alacsonyabb jövedelműek helyzetét javítja, akik a jövedelmük nagyobb hányadát fordítják fogyasztásra. A devizahitelek konverziója és a fogyasztói bizalom erősödése szintén hozzájárul az óvatossági motívumok oldódásához.

Előretekintve a megtakarítási ráta további mérséklődése várható a gazdasági tárca szerint, amit több tényező is alátámaszt. A hazai folyamatokat tekintve kiemelendő többek között a reálkamatok alacsony szintje, a hitelfelvételi korlátok enyhülése, valamint a kedvező konjunkturális kilátások, illetve a lakásberuházások élénkítését eredményező CSOK-támogatások. Nemzetközi összehasonlításban fontos megemlíteni, hogy mind a régióban, mind a fejlett uniós tagállamokban sokkal alacsonyabb, tipikusan 3-4 százalék körüli megtakarítási rátát regisztráltak a közelmúltban. Következésképp a magyar háztartásoknak – fenntartva pénzügyi vagyonuk gyarapodását – még jelentős mozgásterük van a megtakarítási ráta mérséklésére a konvergenciaprogram szerint, ami a fogyasztás gyorsulásának irányába hat. Ez utóbbin belül elsősorban a tartós jellegű fogyasztási és beruházási célú kiadások jelentős emelkedése várható.