Tovább nő a napraforgó-terület
Az évezred eleje óta megduplázódott Magyarországon a betakarított napraforgó-terület, és tavaly megközelítette a 642 ezer hektárt. A termés is rekordszintű, 1,9 millió tonnás volt. Idén tovább nő az olajos magvú növény vetésterülete: a Földművelésügyi Minisztérium adatai szerint Magyarországon 653 ezer hektáron vetettek napraforgót a termelők. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet arról számolt be, hogy Spanyolország kivételével a főbb európai napraforgómag-termelő tagországokban szintén nőtt az olajos magvú ipari növény vetésterülete, így az Európai Unióban 4,1-4,2 millió hektárt foglalhat el.
Az előzetes adatok szerint 2016-ban a világon rekordtermést, 46 millió tonna napraforgómagot takarítottak be. Ukrajnában és Oroszországban összességében 20 millió tonnát meghaladó mennyiséget arattak. Az EU-ban tavaly az előző évivel közel azonos területről, 4,2 millió hektárról 8,5 millió tonna termést vittek a tárolókba. Az 1,9 millió tonnás terméssel Magyarország az elmúlt évben az EU-ban a legtöbb napraforgót termelte. A magyarországi 2,9 tonnás hektáronkénti hozam történelmi rekord, egyben világviszonylatban is kiemelkedő. Összehasonlításképpen: Oroszországban egy hektárról 1,6, Ukrajnában 2,2 tonnát takarítottak be, de az uniós tagországokban is jóval alacsonyabb termésátlagok születtek: Romániában hektáronként 1,8, Franciaországban 2,1, míg Bulgáriában 2,2 tonna napraforgómag volt a hektáronkénti termés.
A napraforgó a hazai növényolaj-vertikum kiemelt jelentőségű kultúrájává vált. A növényolajgyártás mellett újra növekszik az olajnövények bioenergia-termelésben való használata. Ez – áll a KSH elemzésében – az olajipari célra használt napraforgófajták számának bővüléséhez vezetett. Magasabb terméspotenciálú, újfajta hibridek jelentek meg, amelyek jobban alkalmazkodnak az intenzív termesztéshez.
A napraforgóhibridek nemesítésében bekövetkező fejlődést jól érzékelteti, hogy míg az 1990-es évek közepén a nemzeti fajtajegyzékben 46 hibrid szerepelt, a 2000-es évekre számuk már meghaladta a 100-at, 2016-ban pedig 78-at tartalmazott a jegyzék. Az igazi áttörést a napraforgó-termesztésben az elmúlt 10-15 évben bekövetkező agrotechnikai és fajtahasználati változások hozták. A hagyományos hibridek mellett egyre több a magas olajsavtartalmú napraforgófajta. Utóbbiak sokkal jobb sütési tulajdonságokkal rendelkeznek, mint hagyományos társaik, emellett pedig a hőstabilitásuk is kedvezőbb. Ami a lényeg: olajuk tovább eltartható, a felhasználásukkal készített ételek pedig egészségesebbek.
A magasabb olajsavtartalom előnye, hogy biodízel előállítására is alkalmasabb a növény. Ennek köszönhetően a feldolgozóipar és az olajgyártók is folyamatos keresletet biztosítanak. A magas olajsavtartalmú hibridekből készült olaj egyre több helyen váltja ki a pálmaolajat, amely egészségtelenebb és a környezetre is több a negatív hatása, mint a napraforgóolajoknak. A piaci igények mellett az is szerepet játszott a napraforgó térhódításában, hogy jól alkalmazkodik a gyengébb talajokhoz, illetve a száraz, meleg időjárási viszonyokhoz is.
Orosz és ukrán exportpiaci nyomás
Bár a török importkorlátozás negatívan hatott Oroszország napraforgóolaj-exportjára, a piaci elemzők szerint az egy évvel korábbinál így is 18 százalékkal több, közel 2 millió tonna exporttal lehet számolni. Ukrajna szintén terjeszkedik a világpiacon, hiszen 20 százalékkal 5,5 millió tonnára növelheti kivitelét a folyó évi szezonban. Idén Oroszországban 5,6 millió hektáron, vagyis a tervezett terület 79 százalékán, Ukrajnában pedig 5,3 millió hektáron, a várható vetésterület 98 százalékán vetették el a gazdák a napraforgómagot a múlt hét első feléig. | VG
