Az minden polgárának átlagosan 38 millió forint eszköze volt 2014 végén, ami 19 millió forint pénzügyi eszköz és ugyancsak 19 millió forint tárgyi eszköz együtteséből állt össze. Emellett mindenkire 6 millió forint tartozás jutott, így egy átlagos személy 32 millió forintnyi nettó vagyonnal rendelkezett. Ugyanekkor Japánban 42, az USA-ban 64, Ausztráliában 73, Svájcban pedig 114 millió forint bruttó esett átlagosan minden emberre. Ennek az összegnek csak töredékével rendelkeznek régiónk országai – állapítja meg a Magyar Nemzeti Banknak a háztartások vagyonáról készült jelentése. Régiónkból csak Csehországban és Szlovéniában haladja meg az egy főre jutó bruttó háztartási vagyon a 10 millió forintot – annak dacára, hogy a 2008-as gazdasági válság óta folyamatosan emelkedett a háztartások vagyona. A magyar háztartások bruttó vagyona 2015 végén 90 ezermilliárd forint volt, ez személyenként átlagosan 9, háztartásonként 22 millió forintnak felel meg. Nemzetközi összevetésben a háztartások átlagos eladósodottsága Magyarországon alacsonynak mondható, mind a jövedelmekhez, mind az eszközállományhoz viszonyítva. Ugyanakkor – jegyzi meg az MNB jelentése – a fejenként 1 millió forint átlagos tartozásról csak a mikroadatok alapján mondható meg, hogy ténylegesen milyen jövedelmi vagy vagyoni fedezettel rendelkező háztartásoknál összpontosul. Ami induláskor árnyalja a képet, az az, hogy hiteltartozással csak a hazai háztartások mintegy 38 százaléka rendelkezett 2014-ben, náluk az átlagos érték
4 millió forint alatt volt.
Az MNB adatai szerint a magyar háztartások összesen 17 583 milliárd forint pénzügyi vagyonnal rendelkeztek 2014 harmadik negyedévének végén. A pénzügyi eszközök állományának eszközfajták szerinti összetételét tekintve a legnagyobb részt a vállalati részvények és üzletrészek adták 32 százalékkal (5709 milliárd forint), melyet a bankbetétek követtek 30 százalékkal (5315 milliárd forint). A pénzügyi eszközök harmadik legnagyobb hányadát a befektetési jegyek (2041 milliárd forint) és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (1924 milliárd forint) tették ki, közel azonos arányban (12 és 11 százalék). A vagyonban 10 százalék alatti arányt képviseltek a nyugdíj- és életbiztosítások (1616 milliárd forint), az adott magánkölcsönök (733 milliárd forint), valamint az otthon tartott készpénz értéke (245 milliárd forint).
A háztartások legnagyobb vagyonnal rendelkező egy tizede a szektor felmért bruttó vagyonának 45 százalékát birtokolja, a náluk fellelhető eszközök 60 százaléka nem pénzügyi eszköz, 40 százaléka pénzügyi eszköz.
A magyar családok vagyonának 56 százalékát a saját tulajdonú lakások adják – mindez annak fényében érdekes, hogy a hazai lakóingatlanok 11 millió forintos átlagos értéke a legalacsonyabbak között van az EU-ban. A 2008-as válságot megelőzően a háztartások bruttó állóeszköz-felhalmozása (döntően lakásberuházás) a 5-6 százaléka körül alakult, de ugyanekkor futott fel a családok eladósodottsága is a GDP 6-7 százalékára, majd – az elmúlt évig – a háztartások nettó hiteltörlesztővé váltak, ami a nettó pénzügyi megtakarítás növekedését eredményezte.
A jegybank gondot lát abban, hogy a háztartások pénzeszközeinek közel 30 százaléka volt készpénzben, a minket követő EU-országok (Görögország, Szlovákia, Lengyelország és Románia) bőven 20 százalék alatti készpénzsúllyal rendelkeznek.
Külön figyelmet szentel az MNB jelentése annak, hogy a háztartások pénzügyi vagyonában legnagyobb súllyal a részvény- és az üzletrészvagyon szerepel, 2014 végén már meghaladta a háztartások által felhalmozott pénzeszközök állományát. Ezek pénzügyi vagyonon belüli részaránya 25 százalékról 31 százalékra emelkedett az elmúlt húsz évben. Az elnevezés csalóka, hiszen az üzletrészvagyon több mint ötszöröse a részvényvagyonnak – tőzsdei részvényben 1997-ben, a mindenkori csúcson is csak a pénzügyi eszközök 4,7 százaléka volt.
