Jelentősen nőttek a magyar keresetek áprilisban

Csaknem 12 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó átlagkeresetek az év első négy hónapjában az előző évhez képest. Január és április között a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 287 100 forint volt. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással. A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (582 700 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (178 400 forint), derült ki a KSH jelentéséből.

Az átlagos nettó kereset 191 000 forint volt. Az idén a kétgyermekes családok esetében megemelt családi adókedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 198 800 forintra becsülhető. Az átlagos havi bruttó munkajövedelem 301 000 forint volt. A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,5 százalékos növekedése mellett a reálkereset 9,2 százalékkal emelkedett. A munkajövedelem 11,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Ötvenkét hónapja töretlen a reálkeresetek emelkedése, és a tárca reményei szerint a következő hónapokban is tartós marad – közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Az emelkedés illeszkedik abba a folyamatba, amelyet a tavaly novemberi, hatéves bérmegállapodásban fogadtak el – fogalmazott a tárcavezető. A növekedés mértéke meglepetést is okozott, a minisztérium 8-8,5 százalékkal, a fizetések tavalyi növekedési ütemével számolt.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzője úgy látja, hogy idén kitarthat a bérnövekedési ütem tempója, éves átlagban meghaladva a 10 százalékot. Az átlagos infláció 2,2 százalékra gyorsulhat, így reálértelemben 7-8 százalék közötti keresetnövekedést láthatunk. A belső kereslet növekedésének következményeként azonban az infláció jövőre még tovább gyorsulhat. Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint viszont nem tudható, hogy a magas számok mögött mekkora arányban áll valós bérnövekmény, és mekkora a gazdaság fehéredéséből származó hatás, vagyis a pusztán statisztikai alapú növekmény. Ez utóbbi ugyanis nem feltétlenül jelenik meg az elkölthető jövedelem növekedésében.