Luxembourgban elkaszálták az online szerencsejáték magyar szabályozását

A távszerencsejátékok engedélyezésére vonatkozó magyar szabályozás nem össze­egyeztethető a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével – ismertette döntését az Európai Unió Bírósága. Az ítélet indoklásában közölték, hogy a távszerencsejátékokra vonatkozó magyar szabályozás „hátrányosan megkülönböztető szabályokat tartalmaz a más tagállamokban letelepedett gazdasági szereplőkkel szemben”, illetve nem átlátható jellege révén korlátozza a más tagállamokban bejegyzett vállalkozásokat abban, hogy ilyen típusú online játékokat szervezzenek Magyarországon.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírói kérdésre válaszolva a Kormányinfón elmondta, hogy változtatni fognak a vonatkozó szabályozáson, mert az Európai Unió Bíróságának döntései kötelező érvényűek Magyarországra nézve. „Természetesen végre fogjuk hajtani az ítéletet” – tette hozzá a tárcavezető. Lázár szerint a bíróság döntése nyilvánvalóan abba az irányba hat, hogy a nemzetközi cégek, a külföldi szerencsejáték-szervezők visszatérhetnek majd Magyarországra.

Az ügy 2014-re nyúlik vissza, amikor a magyar hatóságok megállapították, hogy a távszerencsejáték-szervezéssel foglalkozó máltai Unibet International nevű társaság magyar nyelvű internetes oldalakon szerencsejáték-szolgáltatásokat nyújt, noha ehhez nem rendelkezik magyarországi engedéllyel. A magyar adóhatóság két határozatot hozott, amelyekkel először is elrendelte a Unibet internetes oldalainak Magyarországról történő ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, másodszor bírságot szabott ki a Unibettel szemben – olvasható a bíróság ítéletében.

A luxembourgi székhelyű testület szerint eltérő bánásmódnak minősül, és hátrányosan megkülönbözteti a másik tagállamban letelepedett szerencsejáték-szervezőket a nemzeti szervezőkhöz képest az a nemzeti szabályozás, amely szerint a „megbízható” szerencsejáték-szervezőknek legalább tíz éven keresztül ilyen típusú tevékenységet kell folytatniuk Magyarországon. A bíróság szerint ez a szabályozás hátrányosan megkülönböztető, és ellentétes a szolgáltatásnyújtás szabadságával. Azt a kitételt, amely – bármely EU-tagállamban szerzett – hároméves tapasztalathoz köti a pályázást, a bíróság a fogyasztók vagy a társadalmi rend védelmére irányuló közérdekű céllal igazoltnak látta, ám a megfogalmazás pontatlansága miatt kimondta: az nem felel meg az átláthatóság követelményének.

A DLA Piper ügyvédi iroda szakértői blogján az ítélet alapján kiemelik, hogy a 2014 nyarán hatályos magyar távszerencsejáték-szabályozás megsértése miatt nem szabható ki szankció az engedéllyel nem rendelkező szolgáltatókkal szemben. A bíróság szerintük osztja a magyarországi engedéllyel nem rendelkező nemzetközi szolgáltatók álláspontját, amelyek több mint 160 perben vitatják a NAV által velük szemben kiszabott szankciók jogszerűségét. Úgy vélik, hogy ezeket a pereket a luxembourgi ítélet közvetlenül is érinteni fogja, mivel ezek a 2014 nyarán hatályos magyar szabályok alapján indultak. Hozzáteszik, hogy a jelenleg hatályos magyar szabályozással kapcsolatban az Európai Unió Bírósága előtt további két előzetes döntéshozatali eljárás van folyamatban.