Az uniós kifizetések löktek a hiányon

Még sosem volt ilyen magas a központi költségvetés adóssága, mint június végén – derült ki az Államadósság Kezelő Központ adataiból. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartási adataiból pedig világossá vált, mi okozta a csaknem 700 milliárdos júniusi deficitet, amellyel az első félévi hiány 911 milliárd forintra ugrott. Banai Péter Benő, az NGM államháztartásért felelős államtitkára szerint a számok első hallásra ijesztőnek tűnhetnek, de semmilyen váratlan dolgot nem tartalmaznak. Kifejtette, hogy az európai uniós támogatások kifizetése ért el rekordszintet, amelyekhez még nem társult bevétel.

Alapesetben 100 egységnyi kiadáshoz 85 egységnyi uniós bevétel társul – azaz az államnak csak a maradék 15-öt kell hozzátennie; ám az év első hat hónapjában 1046 milliárd forintnyi kiadást teljesített a magyar állam, a hozzá kapcsolódó elszámolt bevétel azonban csak 110 milliárd forintot tett ki – fűzte hozzá az államtitkár.

A júniusi hiánynövekedésnek tehát az a legfőbb oka, hogy a magyar állam megelőlegezte az uniós támogatásokat, így a deficit 900 milliárd fölé kúszott, és elérte az egész éves, 1166 milliárd forintos hiánycél majdnem 80 százalékát. Ugyanakkor Pellényi Gábor, az OTP Bank elemzője szerint így sincs veszélyben az év végi 2,4 százalékos hiánycél, sőt inkább lefelé ható kockázatok vannak. A Világgazdaságnak elmondta, hogy az előlegfizetések nagy része az európai uniós módszertan szerinti (ESA) hiányt nem fogja növelni, ugyanis valószínűleg ezekben volt néhány államháztartáson belüli transzfer is – mikor például a központi költségvetésből az önkormányzatokhoz került át pénz, ami az államháztartás szintjén „egyenlegsemleges”.

Az elemző az uniós kifizetések mellett a kamatfizetéseket emelte még ki, ezeknek szintén szerepük volt a nagy júniusi megugrásban. Az NGM részletes adatai szerint az első hat hónapban az egész éves kamatkiadások 68 százaléka már teljesült. Az év hátralévő részében közel annyi kamatot kell még megfizetni, mint júniusban összesen. Ha ezektől eltekintünk, akkor Pellényi szerint a központi költségvetésnek továbbra is masszív az egyenlege, bőven van még mozgástér újabb kiadási intézkedésekre. Úgy véli, olyan a helyzet, mintha még nem is indultak volna be azok a költések, amelyek miatt összejön majd a 2,4 százalékos hiánycél.

A kedvező államháztartási folyamatok mellett az állami beruházásokat illetően felhívta a figyelmet néhány megvalósulási kockázatra is: az építőiparban komoly kapacitáskorlátok vannak; lehet, hogy a vizes világbajnokság is lekötött erőforrásokat; továbbá csúszik a metrófelújítás. Több időbeli csúszás is elképzelhető, amelyek miatt az állami beruházások később valósulnak meg, így ezek szintén a 2017-es hiányra lefelé ható kockázatok – tette hozzá Pellényi.

Mivel a tervezett hiánycél nincs veszélyben, valószínűleg a GDP-arányos államadósság is csökkenni fog az év végén, dacára annak, hogy nominálisan még sosem volt ilyen magas az adósság.