Csökkenő termés, növekvő készletek

Májushoz képest 1,4 százalékkal emelkedett júniusban a globális élelmiszerár-index – tette közzé a FAO, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete. Az index hónapról hónapra követi nyomon a nemzetközileg legfontosabb öt élelmiszer-termékcsoport árváltozását azok kereskedelmi értékével súlyozva. A világszervezet jelentéséből kiderül, hogy a 175,2 pontos júniusi átlag 7 százalékos emelkedést jelent a tavaly ilyenkor regisztrálthoz képest.

A FAO szerint az árnövekedés legfőbb okozói a gabona és a hús. A gabonaárindex volt a leginkább kiemelkedő a 4,2 százalékos drágulással. Az árugrásnak az a magyarázata, hogy a rossz amerikai terménykilátások miatt hirtelen megnövekedett a magas fehérjetartalmú búza ára, noha a kukorica ára a dél-amerikai rekordtermésnek köszönhetően épp csökkent. A húsfélék és tejtermékek ára szintén nőtt, szemben a növényi olajokkal és a cukorral.

A FAO gabonamérleg-adatai szerint a magas fehérjetartalmú búza kínálatának beszűkülése ellenére globálisan bőséges készletek állnak rendelkezésünkre gabonából a következő évre. Ezen az sem változtat, hogy a korábban becsültnél várhatóan szerényebb búzatermésre számíthatunk idén. A kukorica és rizs viszont bőségesebb hozammal kecsegtet, így a teljes globális gabonatermelés elérheti a 2593 millió tonnát, alig 0,6 százalékkal maradva el a 2016-os értéktől. A raktáron lévő gabona mennyisége tovább nő, állítják a szakértők, elérheti akár a 704 millió tonnát is, ami új rekordot jelentene.

Keresleti oldalról ugyanakkor lassulást feltételez a FAO és az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) is, ez pedig nyomás alatt tartja majd az élelmiszerárakat. Így várhatóan alacsonyan maradnak a globális élelmiszerárak a következő évtizedben, s egyúttal elmaradhatnak az elmúlt időszakban megfigyelt kilengések is. A feltörekvő gazdaságok közül több mérsékeltebb kereslettel jelentkezik majd az élelmiszerpiacon, s a bioüzemanyag-szabályozás is „hűti” a piacokat – vázolják a következő évtized trendjeit a FAO és az OECD szakértői a két szervezet közös mezőgazdasági előrejelzésében.

Nemcsak a gabonából, hanem a többi élelmiszerből is bőségesek a tartalékok. E tényezők szintén mérséklően hatnak a világpiaci árakra – amelyek már majdnem elérték a 2007–2008-as élelmiszerársokk előtti szintet – olvasható az „OECD–FAO Mezőgazdasági kilátások 2017–2026-ban” című kiadványban. Az alapvető élelmiszerek egy főre vetített kereslete változatlan marad, ami alól csak a legkevésbé fejlett országok jelentenek kivételt. A kalória- és fehérjetöbblet főleg növényi olajokból, cukorból és tejtermékekből fog származni.

A hús iránti kereslet növekedése is 1 százalékra mérséklődik a várakozások szerint. Nem várható ugyanis, hogy a korábban Kína által diktált 6 százalékos növekedési szintet annak visszaesése után más állam fenn tudná tartani. A prognózis szerint 2026-ra egy kevésbé fejlett országban élő ember számára átlagosan naponta 2450 kilokalória áll majd rendelkezésre, míg a fejlett világban ez meghaladja a 3000 kilokalóriát. Az élelmezésbiztonság és az alultápláltság azonban továbbra is komoly globális probléma marad – figyelmeztet a jelentés.

A növénytermesztés várható növekedése a jobb hozamokból fog származni. A kukoricánál a bővülés 90 százalékát a terméshozam teszi ki, a nagyobb vetésterület csupán a fennmaradó 10 százalékot.

A hús- és tejtermelés jövőbeli bővülése ezzel szemben egyszerre köszönhető mennyiségi és minőségi tényezőknek, utóbbin az állatonkénti nagyobb kibocsátást értve.

A tejtermelés felpörgése leginkább Indiában és Pakisztánban várható. A tenyésztett hal lesz a leggyorsabban növekvő fehérjeforrás.

A globális agrár- és halászati kereskedelem volumenének éves növekedése a várakozások szerint mintegy felére, átlagosan 2 százalékra csökken 2026-ig. Az export szinte az összes élelmiszercsoportnál az országok egy-egy szűk körének kezében koncentrálódik majd, ami a világpiacokat inkább hajlamossá teszi a kínálati sokkokra való érzékenységre.

„A legtöbb mezőgazdasági és halászati termék tényleges ára mérséklődni fog a következő évtizedben” – mondta az OECD főtitkára, Angel Gurría a jelentés párizsi bemutatásán. Hozzátette ugyanakkor, hogy miként a múltban is megfigyelhető volt, váratlan események miatt egyes piacok letérhetnek a globális ösvényről. Ezért alapvető fontosságú, hogy a döntéshozók továbbra is figyeljenek a világ élelmiszerpiacainak stabilitására. Az eseményen elhangzott, hogy a több étel önmagában nem megoldás az alultápláltságra, a kulcsfontosságú a többletélelmiszerhez való hozzáférés. A helytelen táplálkozási formák felszámolása is nagy kihívás, amihez egy változatos, egészséges és tápláló étrend szükséges, a lehető legkisebb ökológiai lábnyommal.