Dobálóztak a Green-üggyel a hivatalok
A vagyoni kaució szintjének emelése nem jelentene megoldást a Green Traveléhez hasonló csődökre – fejtette ki Erdei Bálint, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnöke, aki szerint a jelek tudatos csalásra utalnak. A szerződéseknek csak egy részében volt a Green Holidays utazásszervezőként feltüntetve – ezen ügyfelek bizton remélhetik káruk megtérítését az Uniqa Biztosítótól –, a többi szerződésen a szolgáltatásokat – az Európai Unió irányelvével ellentétes módon – megbontották. Volt olyan szerződés, amelyben nem is volt feltüntetve utazásszervező, másokon pedig olyan cégek szerepeltek, amelyeknek nem is volt utazásszervezői jogosítványuk. Más, a Green-utakat nagy tételben értékesítő cégnek van jogosítványa és kaucióbiztosítása is (az Indulhatunk.hu-nak pl. 20 milliós nemzetközi és 2,5 milliós belföldi, a Szállás Outletnek 5 milliós külföldi kaucióbiztosítása van), ám a cégek közvetlenül nem hozhatók összefüggésbe a Green Holiday társasággal. A MUISZ elnöke szerint a nem a Greennel szerződő ügyfelek a szerződéses utazásszervezővel vagy az utazásközvetítővel szemben követelhetik a befizetett pénzüket. Az ügyben csalás bűntettének elkövetése miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást indított a rendőrség is.
A MUISZ először decemberben, majd azt követően több alkalommal is jelezte a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalnak (MKEH), majd jogutódjának, Budapest Főváros Kormányhivatalának, hogy a cégcsoport tagjai vélhetően szétszedik az utazási csomagokat. Az MKEH hatáskör hiányában elutasította, hogy lépjen az ügyben, mivel ellenőrzési tevékenységük csak az utazásszervezésre tért ki – ám a szétbontás révén a tevékenység nem számít utazásszervezésnek. Az MKEH a bejelentést a Gazdasági Versenyhivatal és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség felé továbbította. A Világgazdaság kérdésére a GVH úgy tájékoztatott, hogy a Szállás Outletnél tavaly az MKEH-tól érkezett megkeresések alapján vizsgálódtak, ám az MKEH által megjelölt jogalap az adott ügyre nem volt alkalmazható. A GVH az ügyet így a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény (Fttv.) megsértésének gyanújával a fogyasztóvédelmi hatósághoz tette át. Ez eddig világos lenne, ha a GVH levele nem úgy folytatódna, hogy amennyiben a fogyasztóvédelmi hatóság megállapította volna, hogy az Fttv. kapcsán a gazdasági verseny is érintett – az áron aluli értékesítést alapból nem tartotta annak a GVH –, akkor az ügyet ismét a GVH-hoz kellett volna küldeni.
