Javuló kilátások a halászati ágazatban

A 2016-os pénzügyi beszámolók alapján nincs okuk panaszra a hazai halászattal és halgazdálkodással foglalkozó cégeknek – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató tegnap közzétett elemzéséből. Bár 2015-höz képest – mutatott rá Hantos Zoltán, az Opten projektmenedzsere – a szektor nettó árbevétele 14,247 milliárdról 14,109 milliárd forintra csökkent tavaly, a működő vállalkozások száma enyhe növekedést mutatott.

A cégfluktuációs index (CFI) szintén magasabb a 9 százalékos országos átlagnál, ám ennek elsősorban az új alapítású cégek viszonylag magas száma az oka. Az alkalmazotti létszámnál a 2012–2014 közötti drasztikus csökkenést a mai napig tartó folyamatos növekedés követte, és jelenleg több mint 1500 alkalmazott dolgozik a szektorban.

Szintén a cégek stabilitását támasztja alá az a tény, hogy tavaly a területen működő társaságok közül csak egy ellen indult felszámolási eljárás, és végrehajtást is csak 23 szereplővel szemben kezdeményeztek. Az Opten adatai szerint 2016-ban a piaci szereplők közül három cég árbevétele haladta meg az egymilliárd forintot, és ezek a vállalkozások adták a szektor összes árbevételének 27,1 százalékát. A 100 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételi sávban 23 vállalkozás található, ezek 52,7 százalékát hozták az összárbevételnek. A legkisebb, 100 millió forint alatti bevételű szereplők közé 207 társaság tartozott tavaly: figyelemre méltó, hogy a szektort érintő árbevétel-csökkenés kizárólag őket érintette.

A közelmúltban – írja az elemzés – több olyan jogszabályi változás is történt, amely alapvetően befolyásolja a piaci szereplők jövőbeni kilátásait. Az egyik, hogy 2016. január 1-jén a természetes vizek kereskedelmi célú halászati hasznosítása megszűnt. Ez azt jelenti, hogy ezeken a vizeken „kisszerszámos” halászati eszközökkel folytatott, illetve az ökológiai célú, szelektív halászat továbbra is engedélyezett, de a vendéglátóipart és a kereskedelmi hálózatokat alapvetően már az akvakultúrás haltermelés látja el.

A másik fontos változás, hogy bejelentették a hal áfájának 5 százalékra mérséklését 2018-tól, ami lehetővé teszi egyrészt a pontyexport növekedését, másrészt a halhús árának versenyképessé válását más húsfajtákkal szemben. Erre szükség is van, hiszen a hazai halfogyasztás, amely 2015-ben hat kilogramm körül mozgott egy főre vetítve évente, az emelkedés ellenére is messze elmarad az uniós átlag 20-22 kilogrammos értékétől. A halászattal és halgazdálkodással foglalkozó vállalkozások emellett jelentős európai uniós támogatásokra is számíthatnak, és ha ezeket sikerül optimálisan felhasználni, a szektor résztvevői előtt további növekedési lehetőségek nyílnak meg.