Jól járnak a barna prémiumosok

Hamarosan életbe léphet a megújuló alapú energiatermelés támogatásának (METÁR) egy újabb, módosító rendelete. A módosításokra azért van szükség, mert bár a METÁR már az év eleje óta hatályos, néhány fontos eleme még „alszik”. A rájuk vonatkozó regulák megfogalmazásával ugyanis meg kellett várni, hogy az Európai Bizottság kimondja: az elképzelések segítik az uniós célok megvalósítását, és nem korlátozzák számottevően a piaci versenyt. E bejelentés a közelmúltban megtörtént, azóta már meg is született a METÁR néhány kiegészítése.

A módosító szerint meglehetősen nagy összeg jutna annak megakadályozására, hogy leálljanak vagy fosszilis üzeműre váltsanak a kötelező átvételi és támogatási (KÁT) rendszerből kikerülő biomassza- és biogázerőművek. E kör termelési kedvét a döntéshozó a barna prémiummal tartaná fenn. A jelenleg hatályos rendelet a prémiumnak csak a nagyságát határozza meg (ez sem változna), a módosítás viszont már évi 20 milliárd forintban (2026-ig tehát 200 milliárdban) maximálná az így kifizethető támogatás összegét. Ezzel egyidejűleg azonban megkurtítaná a más címeken adható támogatások felső határát. Új KÁT-os támogatás címén például a felülírandó rendelet szerint összesen 10 milliárd forintot lehetett volna kiosztani 2017 és 2021 között, tehát öt év alatt, a módosító táblázat alapján viszont e pénzt 2017 és 2026 között, vagyis tíz évre kellene beosztani. Még jobban megcsappan a pályázati eljárás nélkül kiosztható pénz: a korábban szintén öt évre meghatározott, összesen 10 milliárdos keretet most tíz évre is csak 5 milliárd követi. Végül a pályázattal elnyerhető, eredetileg ismét öt évre kilátásba helyezett 15 milliárd forintnyi prémium támogatás teljes összege 2026-ig csak 10 milliárd forint lehet.

Csökkenne a támogatás kiosztásának rugalmassága is, vélhetően a tervezhetőség javítása érdekében. Az eredeti rendelet szerint ugyanis az öt évre megadott keret a támogatások odaítélésének ütemében fogyna, szélső esetben elfogyhatna akár az első évben is. A módosító viszont minden évre fix támogatási plafont ad meg, és nemutal rá, hogy a maradványpénzt át lehetne vinni a következő évekre.

A nemzeti fejlesztési miniszter most közzétett módosító javaslata – uniós felvetésre – megjelenne a szabályozásban: ennek értelmében az idén és jövőre pályázaton nyerhető támogatások 12 százaléka külföldi telephelyen termelt megújuló energiára vonatkozna. A megnyitásra a kölcsönösség elve alapján kerül sor, mértékét évente felül kell vizsgálni.

Szerepel még, hogy a pályázatokat technológiasemlegesen kell kiírni. (Vagyis például a naperőművek nem egymással versenyeznének a támogatásért, hanem minden más megújuló áramtermelő móddal.) A kiírás fő elemeit az energiapolitikáért felelős miniszter határozza meg, így azt, hogy adott évben mekkora mennyiségre kérnek be ajánlatokat, és ezekre mennyi pénz osztható ki. Az induló támogatott ár nem lehet magasabb annál, mint amit egy korábbi METÁR-rendelet már megadott. A miniszter szabja meg az adott projekt kereskedelmi üzeme kezdetének határidejét is.