Júniusban főleg az alkohol, a cigaretta és az élelmiszer drágulása érződött

Az elemzői várakozásoknak megfelelően júniusban átlagosan 1,9 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly ilyenkor, míg az előző hónaphoz képest nem volt változás. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölte, hogy az elmúlt egy évben a legnagyobb mértékben a szeszes italok, a dohányáruk, valamint az élelmiszerek drágultak. Az év első hat hónapjában a tavalyi év azonos időszakához mérten a fogyasztói árak átlagosan 2,3 százalékkal nőttek. A szezonálisan kiigazított maginfláció – amely nem veszi figyelembe a volatilis termékek árváltozásait – 2,4 százalék volt júniusban éves szinten, míg az előző hónaphoz viszonyítva 0,3 százalék volt.

A tavalyi év azonos időszakához mérten az élelmiszerárak 3,1 százalékkal nőttek, ezen belül a sertéshús 15,7, a cukor 10,7, a sajt 9,2, a párizsi, a kolbász 7,9, a kenyér 4,8 százalékkal volt drágább, míg a baromfihús ára 15,8 százalékkal csökkent. A KSH kiemelte, hogy a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, átlagosan 4,6 százalékkal. A szolgáltatásokért átlagosan 1,4, az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 0,9, a háztartási energiáért 0,7, a ruházkodási cikkekért 0,2 százalékkal kellett többet fizetni. A tartós fogyasztási cikkek 0,4 százalékkal voltak olcsóbbak, mint tavaly ilyenkor.

Májushoz képest a fogyasztói árak átlaga nem változott júniusban, ahogy az élelmiszerek átlagos ára is változatlan maradt, azonban ezen belül például a sertéshús 2,5 százalékkal drágult, miközben az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 2,5, a liszt pedig 1,8 százalékkal lett olcsóbb. A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 0,7 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt májushoz képest. Az üzemanyagok ára 1,7 százalékkal csökkent.

A júniusi inflációs adat megegyezett a piac egybehangzó várakozásával – elemzők hétfőn a Világgazdaság kérdésére szintén 1,9 százalékos áremelkedést prognosztizáltak, míg az év végére szerintük 2,1-2,9 százalékra emelkedhet az infláció mértéke. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az újabb lassulás mögött továbbra is a nyersanyagárak mozgása húzódik meg: az üzemanyagok ára havi összevetésben csökkent, így az éves mutató szeptember után először ismét negatív értéket vett fel. Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szerint a tavaly december óta lényegében folyamatosan emelkedő maginfláció is megerősíti, hogy inflációs fordulatról nincs szó, s várhatóan a teljes kosárra vonatkozó inflációs mutató is hamarosan újra az emelkedő tendenciát fogja tükrözni. A júniusi átmeneti csökkenés szerinte is elsősorban az üzemanyagáraknak tudható be.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint továbbra is alacsony, de élénkülő árnyomásra utal, hogy a maginfláció 2,4 százalékra emelkedett. Nem zárta ki, hogy ha tartósan alacsonyak maradnak az olajárak, szeptembertől ismét átmenetileg emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója. Az idén éves átlagban 2,4 százalékos inflációra számít, a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt azonban szerinte az infláció jobban is gyorsulhat.