Át kellene szabni a bizottság adózási javaslatát Varga Mihály szerint

Magyarország egyik legsúlyosabb gazdasági, pénzügyi és társadalmi problémája volt az előző kormány által örökségül hagyott lakossági devizahitelezés drámai mértéke – mutatott rá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Ecofin brüsszeli ülésén. Emlékeztetett arra, hogy a 2010 óta hivatalban lévő kormány megalakulása óta sorra hozta a lakáshiteleseket segítő intézkedéseket, 2015-ben pedig a forintosítás és a banki elszámolás végrehajtása után végleg kivezette a lakossági devizaalapú hiteleket. Ezzel – tette hozzá – a háztartások hitelei mögötti árfolyamkockázat megszűnt, ebben a kategóriában ugyanis a devizahitelek aránya a 2010 végi 67 százalékról 1 százalék alá csökkent. A bajba jutott hiteleseknek segített a Nemzeti Eszközkezelő felállítása is. A magánszektor 90 napon túl késedelmes hiteleinek aránya a 2010 végi 10,5 százalékos értékről 2017 első negyedévére 7,7 százalékra csökkent – emelte ki. A miniszter szerint a devizahitelek kivezetésével egy olyan örökölt, 1000 milliárd forintos problémát sikerült megoldani, amelyre nem volt korábban példa nemzetközi szinten sem. A Pénzügyi Szolgáltatások Bizottsága

(FSC) keretében működő, nem teljesítő hitelekkel foglalkozó alcsoport által javasolt lépések egy részét hazánk már a gyakorlatban alkalmazta – mondta Varga Mihály a szaktárca tájékoztatása szerint.

A bizottság most bemutatott, adóelkerülés elleni intézkedéstervéről szólva, a tárcavezető annak újragondolását javasolja. A tervezet az agresszív adótervezési struktúrák kialakításában, marketingjében közreműködő bármely személynek, illetve végső soron ezek felhasználóinak írna elő közvetlenül kötelező jelentéstételt. Az adóhatóságnak kellene adatokat szolgáltatniuk az érintetteknek olyan ügyletek, adótervezési konstrukciók vonatkozásában, amelyek határokon átnyúló elemet is tartalmaznak, tehát amelyek több tagállamot vagy egy tagállamot és egy harmadik országot érintenek. A szabályozási javaslat szerint az adóhatóságok kicserélnék ezeket az információkat a külföldi partnerhatósággal. A miniszter szerint a most bemutatott javaslat egyáltalán nem biztosítja, hogy a bevezetésével járó költségek megtérülnek. A magyar kormány kockázatot lát abban is, hogy a túl tágan megfogalmazott jelentendő adatkör miatt a javaslat az unióban működő vállalkozásoknak olyan adminisztrációs többletet jelent, amely szükségtelenül és aránytalanul terhelné az érintetteket.