Nagy a területi szórás a gyümölcstermésben
A betakarítás üteme nem tért el lényegesen a tavalyitól, bár most volt egy kis lemaradás: idén július 17-ig a kalászosok teljes termőterületének 61,3 százalékáról, 890 ezer hektárról 4,7 millió tonna gabonát takarítottak be a gazdálkodók, míg tavaly – igaz, július 18-ig – a kalászosok teljes termőterületének 67 százalékán, 1 millió hektáron végeztek a munkákkal. Akkor ez 5,4 millió tonna gabona learatását jelentette. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felmérése alapján, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) által készített jelentés szerint az őszi búza összes területe ebben az évben 958 ezer hektár. Ebből július 17-ig 569 ezer hektárt arattak le, ami az összterület 59 százaléka. A tavalyitól 3 százalékkal elmaradó termésátlag országosan hektáronként 5,2 tonna, a legalacsonyabb, 3,8 tonnás értéket Nógrád megyében mérték, a legmagasabbat pedig Tolna megyében, 6,3 tonnát. Tolnában tavaly is a legmagasabb volt az átlagtermés, de míg az országos átlag egy éve 0,2 tonnával magasabb volt az ideinél, a legmagasabb megyei átlagtermés értéke 0,3 tonnával elmaradt az ideitől. Az elmúlt évben az aratás kétharmadánál Csongrádban mérték a legalacsonyabb átlagtermést hektáronként 4,6 tonnával, ami viszont lényegesen meghaladja az idei leggyengébb, Nógrád megyei hozamot.
Az őszi és a tavaszi árpa termésátlaga is kevésbé közelítette meg a tavalyit, mint a búzáé. Őszi árpából országos szinten 5 tonnás hektáronkénti hozamot regisztráltak július 27-ig, ami 6 százalékkal kevesebb, mint 2016-ban, míg a tavaszi árpa 4 tonnás hektáronkénti átlaga 10 százalékkal kevesebb, mint az előző évben.
A rozs 3,8 tonnás hektáronkénti termésátlaga ugyanakkor 17 százalékkal több, mint egy éve, míg a tritikálé hektáronkénti 4,2 tonnás eredménye 8 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Nagy eltérések voltak a magborsótermésben, amelynek hozama Pest megyében volt a legalacsonyabb a hektáronkénti 1, 8 tonnás értékkel, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb 3,5 tonnával.
Az AKI által közzétett adatok szerint július közepéig a tervezett terület közel negyedén már elvégezték a tarlóhántást a gazdálkodók. A másodvetést a tervezett 10 ezer hektárnyi terület 40 százalékán, 4200 hektáron fejezték be, ezzel meghaladták a tavalyi 2400 hektáros készültséget. A zöldborsó betakarítása a terület 95 százalékán, 19,5 ezer hektáron fejeződött be, a termésátlag 5,5 tonna, ami 3 százalékkal alacsonyabb, mint 2016-ban volt. A zöldbab 71 százalékát takarították be július közepéig, az átlaghozam a tavalyihoz hasonlóan 5,5 tonna hektáronként.
Július közepén a végéhez közeledett a meggy szedése. Az országos átlag a tavalyitól 4 százalékkal elmaradva hektáronként 6,6 tonna, de a szórás nagyon nagy. Vas megyében mindössze 2,2 tonna, Hajdú-Bihar megyében is alacsony, 3,8 tonna termett, de Békés megyében 12, Zala megyében 9,9 tonna volt a meggy egy hektárra jutó termésmennyisége. Tavaly szintén nagyok voltak a különbségek: Győr-Moson-Sopron megyében mindössze 1,5, Vas megyében 2,1 tonna termett egy hektáron, Békés megyében viszont 12,5, Hajdú-Biharban pedig 10,5 tonna volt a meggy termésátlaga.
A kajszinál hasonló eltérések tapasztalhatók az egyes tájegységek között. A gyümölcs szedése a termőterület 64 százalékán fejeződött be a jelentés időpontjáig, hektáronkénti termésátlaga pedig országosan 7,7 tonna. De míg Nógrád megyében nem, és Vas megyében is alig volt kajszitermés, addig Veszprémben közel 15 tonna volt a hektáronkénti termésátlag. Az őszibarack szedése július 17-én 33 százalékon állt, a termésátlag hektáronként 7,7 tonna volt, ami 11 százalékkal marad el a tavalyitól.
