Nem állt meg a sertéslétszám csökkenése

A szarvasmarha kivételével az összes jelentősebb haszonállat száma csökkent az elmúlt egy évben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentéséből. Június elejéig a szarvasmarhaszám egy év alatt 22 ezerrel 854 ezerre emelkedett. A sertésállomány ugyanakkor 219 ezerrel, a juhok száma 36 ezerrel, a baromfiállomány pedig a madárinfluenza miatt 4,5 millióval csökkent, és 44,8 millióra apadt. A tyúkok száma 1,3, a kacsáké 2,1 millióval, a ludaké 759 ezerrel, míg a pulykáké 295 ezerrel lett kevesebb.

A 219 ezres sertésállomány-csökkenéssel 2,8 millióra esett a hazai állomány, ráadásul az egy évvel korábbihoz képest 7 ezerrel 175,6 ezerre csökkent a kocák száma. Mint ismert, a kormány 2012-ben elfogadott sertésstratégiája szerint 2017 végére meg kellene duplázódnia, vagyis el kellene érnie a 6 milliót a sertésállománynak. E cél elérését az áfacsökkentéssel akarták megoldani – az élő- és fél sertés áfájának 2014 eleji 5 százalékra mérséklése valóban hozott némi állománynövekedést, ám ez inkább az ágazat fehéredésének volt köszönhető. Idén tenyészkoca-állatjóléti támogatásra 8,62 milliárdot különítettek el a büdzsében – ezt sem tudják az alacsony kocalétszám és a maximum 38 580 forintos egyedenkénti összeg miatt lehívni a termelők –, állatjóléti támogatásra 9,14 milliárd jut.

Még nem heverte ki az ágazat, hogy hosszú időn át veszteségesen termelt – magyarázta a létszámcsökkenés legfőbb okát a Világgazdaságnak Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára. Szerinte a jelenlegi árak már nyereséget hoznak, és az előrejelzések szerint év végéig nem várható árcsökkenés. A nagy kérdés az, hogy a sertéstartók bíznak-e abban, hogy hosszabb távon is fennmarad ez az állapot, és merik-e bővíteni állatállományukat. A keresleti oldalról megvannak a feltételei a növekedésnek, hiszen a feldolgozók importra szorulnak. Az azonban probléma – tette hozzá Menczel Lászlóné –, hogy a kereskedelem nem teljes mértékben ismeri el átvételi áraiban a termelői árak növekedését.

Sok életszerűtlen előírás betartására kényszerítik a termelőket, amelyek drágítják a termelést, ráadásul a gyengébb minőségű takarmányon hizlalt importsertések eleve olcsóbbak lehetnek – mondta a Világgazdaságnak Zsótér László, a kunágotai Bercsényi Zrt. elnök-vezérigazgatója. Cége az uniós pályázati kötelezettségek miatt tartotta a létszámot, de sok telepet – amelyek a földbérleti és földprivatizációs programok miatt elvesztették takarmánytermő területüket – a veszteségek miatt bezártak tulajdonosaik. Kunágotán körülbelül fél éve termelnek nyereséget a sertések – mondta –, de másfél-két év veszteségét kellene ledolgozni.

Növekvő agrárárak

Folytatódott a mezőgazdasági termelői árak március óta tartó emelkedése: májusban az egy évvel korábban mérthez képest 4,5 százalékkal magasabb árakat mért a KSH. Ez a növényi termékek árának 0,9 százalékos csökkenéséből, illetve az élő állatok és állati termékek árának 15 százalékos növekedéséből adódott. A szezonális termékek közül a gyümölcsök ára 12, az eperé 18, az almáé 6,2 százalékkal nőtt. Az élő állatok 13, az állati termékek pedig 20 százalékkal drágultak egy év alatt.