Nem jó ötlet a feltétel nélküli alapjövedelem

A feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése rövid és hosszú távon egyaránt kedvezőtlenül hatna egy ország versenyképességére és hosszú távú növekedési kilátásaira – vélik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kutatói. Miközben az alapjövedelem visszaveti a munkaerő kínálatát, és minőségileg is erodálhatja, addig a ténylegesen fennálló szociális kérdésekre a jelenlegi megoldásoknál rosszabb és pazarlóbb választ ad.

Valamennyi fejlett ország költségvetése célzottan, az egyéni élethelyzetre szabott módon támogatja azokat, akik erre jogosultak, ami hatékonyabb megoldás az alapjövedelemhez képest, és nem jár negatív mellékhatásokkal. Nem véletlen, hogy a feltétel nélküli alapjövedelmet még sehol sem vezették be, néhány szűk körű kísérlet kivételével – mutatnak rá.

Az alapjövedelem szintje – bárhogyan is határoznánk meg – egyeseknek túl sok, másoknak túl kevés lenne. Az alapjövedelem kiváltaná a célzott támogatásokat, ezért ha túlságosan alacsony szinten határozzák meg, akkor a jogosultak jelentős részének nem lenne elegendő a megélhetéshez (nyugdíjasok, megváltozott munkaképességűek, kismamák stb.). Ezzel szemben, ha olyan magas lenne a mértéke, hogy biztosítsa a megélhetést, akkor nagyon erős ellenösztönző lenne a munkavállalással szemben, így végső soron a saját forrását (adóbevételek) ásná alá.

Mindemellett a természetbeni támogatásokon keresztül is hozzájárul a jóléti állam az egyének iskolázottságához, egészségéhez és biztonságához. Ezekkel szemben az alapjövedelem nyújtása és felhasználása is feltétel nélküli, pazarló, tehát a befizetett adók felhasználását tekintve társadalmi szempontból nem hatékony.

Nem volt még példa arra, hogy egy ország egy már működő szociális rendszert teljes egészében kiváltott volna egy feltétel nélküli alapjövedelmet biztosító rendszerrel. Ahol próbálkoztak e koncepció megvalósításával, ott jellemzően egy jól behatárolható társadalmi csoport számára vagy földrajzilag jól körülhatárolható területen vezették csak be a rendszert, pusztán kísérleti jelleggel – olvasható az elemzésben.

Kanadában 1974-ben vezették be a feltételhez kötött alapjövedelmet, és a meghatározott létminimum alatt élő háztartások voltak jogosultak rá. A program a munkakínálat csökkenésével, 1979-ben zárult. Svájcban tavaly nyáron bocsátották népszavazásra az alapjövedelem bevezetésének kérdését, amelyet nagy többséggel elutasított az ország lakossága. A kísérleti programok közül a legfrissebb a Finnországban – Európában az elsők között – a munkanélküliek körében idén januárban bevezetett alapjövedelem. A kísérlet két év múlva ér véget, de akkor is nehéz lesz következtetéseket levonni a társadalom egészét lefedő alapjövedelem bevezetésének lehetséges hatásaira vonatkozóan, mivel csak egy szűk (kétezer fős), a kiinduló helyzetben munkanélküli státuszú csoporton vizsgálják a rendszer működését.