Nem tolta meg a nettó kereseteket a béremelés

A minimálbér-emelés a vártnál kevésbé érintette a nettó kereseteket, ugyanis az adóoptimalizálók körében – akik vállalkozóként minimálbérre jelentették be magukat –

2 százalékkal, a minimálbéres munkavállalóknál 8,5 százalékkal, míg a garantált szakmunkás-bérminimumon foglalkoztatottaknál 9 százalékkal emelkedtek átlagosan a nettó bérek tavaly december és idén május között – ismertette felmérését a GKI Gazdaságkutató Intézet. Mint ismert, január 1-jén lépett életbe a béremelés, így a minimálbér bruttó értéke 15, a szakmunkás-bérminimumé pedig 25 százalékkal emelkedett. A kutatás szerint a nettó és a bruttó keresetek növekedésének eltérő mértéke azzal magyarázható, hogy a reprezentatív, 1000 munkavállalóra kiterjedő felmérésben nem a bevallott, hanem a ténylegesen megkapott jövedelemre kérdeztek rá.

Életkor szerinti bontásban a 30 év alattiak a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál is 9 százalék körüli nettó béremelkedésről, a már tapasztalt középkorú szakmunkások viszont 12 százalékos keresetnövekedésről, míg az idősebb szakmunkások csupán 2,4 százalékos fizetésemelésről számoltak be. A településszintű bontás arra mutatott rá, hogy a budapesti garantált bérminimumon foglalkoztatott szakmunkások nettó bére 15,5 százalékkal emelkedett, ezzel szemben a fővárosban minimálbéren foglalkoztatottak nettó fizetése nem változott az előző év decemberéhez képest. A GKI májusi lakossági felmérése szerint a vállalatok formálisan eleget tettek ugyan törvényi kötelezettségüknek, a nettó fizetéseket nem növelték ilyen mértékben, így a korábbi szürkepénzek csökkenése érzékelhető a nettó keresetek szerényebb emelkedésében.