Rákaptak a kínaiak a kötvényeinkre

Sikeresen dobott piacra pandakötvényeket Magyarország, így a Kínai Népköztársaság után mi vagyunk a második állam, amelynek mind a hongkongi, mind a belföldi renminbipiacon van jüankötvénye. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tegnap közölte, hogy kétszeres túljegyzés mellett egymilliárd jüan (mintegy 39 milliárd forint) értékben hároméves futamidejű pandakötvényeket adtak el 4,85 százalékos hozammal. Ez volumenében lényegében nem több, mint egy rendszeres, hétheti kötvényaukció összes kibocsátása.

Magyarország idei első nemzetközi kötvénykibocsátásán van most túl, és nagyon valószínű, hogy az utolsón is, mert a cél az, hogy csökkenjen az adósság devizaaránya. Az év elején még úgy tűnt, hogy több év után eurókötvényekkel lép piacra az ország, de hamar eldőlt, hogy a tavalyihoz hasonlóan idén is Kínába „megyünk”. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több alkalommal is jelezte, hogy nincs szükség devizakötvény-kibocsátásra, Matolcsy György azonban régóta hisz a kínai piacban, ezért a jüankötvényektől nem zárkózott el a jegybank.

„Az MNB szerint idén nincs szükség devizakötvény kibocsátására, kivételt legfeljebb egy kis összegű, jüanban denominált pandakötvény jelenthet” – mondta a Világgazdaságnak februárban Palotai Dániel, a jegybank ügyvezető igazgatója. Az MNB nem szól bele az adósságkezelésbe, hanem támogatja, hogy csökkenjen az ország sérülékenysége – válaszolta kérdésünkre. Barcza György ÁKK-vezér is fontosnak tartja a több lábon állást, de Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez hasonlóan úgy véli, mivel alapvetően Európába, az eurózónába exportálunk, ezért a stratégia az, hogy elsősorban az euróban kibocsátott állampapír legyen a fő forrás. Ehhez képest az utóbbi években nem volt eurókibocsátás.

Amikor a múlt héten kiderült, hogy a Bank of Chinát és az HSBC-t megbízta az ÁKK jüankötvények piacra dobásával, Barcza lapunknak arról beszélt, hogy hosszú távon hazánknak előnyös, ha akkor is tudunk kötvényeket kibocsátani, amikor az euróövezeti vagy a dollárpiac válságban van, ezért a kínai piaci láb felépítése biztonságot adhat. „Ahogy a befektetők megismerik Magyarország nevét, megbarátkoznak a kötvényeinkkel, úgy lehet növelni a kibocsátás mennyiségét” – fejtette ki. Hangsúlyozta, a jüan a világ második legnagyobb kötvénypiaca a dollár után.

Az ÁKK mostani közlése szerint a magyar pandakötvény volt az első, amely a „kötvénypiaci összekapcsolás” révén a kínaiak mellett egyéb ázsiai befektetők számára is elérhetővé vált. Idén a magyar kötvényprogram az első olyan tranzakció, amely a 2013-ban elindított „Egy övezet – egy út kezdeményezés” (One Belt, One Road Initiative) keretében valósult meg.

A kötvénykibocsátás egy újabb mérföldkő a magyar–kínai pénzügyi kapcsolatok fejlődésében, és hozzájárul az adósságkezelés több lábon állásához – írta az ÁKK. A jüanösszeg euróra váltása után alakult ki a magyar állam által fizetendő kamatszint, amely a valaha volt legolcsóbb devizakötvény-kibocsátást jelenti. „Ez jól mutatja, hogy helyes döntés volt a kínai piac felé való nyitás, és már a második kibocsátásnál megmutatkozik hazánk kedvező megítélése Kínában” – zárul az ÁKK közleménye. Elemzők azonban sokkal inkább arról beszélnek, hogy soha nem voltak olyan alacsonyak a globális kamatok, mint most, éppen ezért az eurókötvények eladásával is történelmileg a legalacsonyabb hozam alakulhatott volna ki.