Szerteágazók az üzleti lehetőségek

Azzal a szándékkal ültünk tárgyalóasztalhoz, hogy a két ország történetében új fejezetet nyissunk – kezdte értékelését Orbán Viktor kormányfő. Elmondta, hogy az izraeli miniszterelnök több javaslatot is tett a visegrádi négyeknek: közös munkacsoportot hoznak létre a terrorizmus ellen és a fejlett technológiákkal kapcsolatban is. Utóbbi Orbán szerint egy nagyvonalú ajánlat, hiszen mérnököket, informatikusokat küldhetünk Izraelbe, hogy megismerjük, mitől olyan sikeres az izraeli gazdaság.

A kormányfő beszélt arról is, fontos, hogy a technológiai újításokat minél gyorsabban átültessék a gazdaságba. „Ebben Izrael kiváló, nekünk még hosszú utat kell megtennünk, hogy mindezt elmondhassuk magunkról” – tette hozzá. Napjainkban nemcsak vállalatok, hanem országok is versenyeznek egymással, ezért Orbán szerint lényeges, kik tudják meggyőzni a cégeket, hogy náluk fektessenek be, hozzák létre gyáraikat. Szerinte Izrael ebben is az élen jár. Magyarország benevezett e versenybe, ahol a 9 százalékos nyereségadó és a 15 százalékos szja jelentős tényező. Izrael fontos partnere Magyarországnak, cégeik magyarországi befektetéseinek értéke 11 milliárd dollárt tett ki 2014-ben, az összes külföldi beruházás mintegy 12 százalékát – fűzte hozzá.

Egy gazdaságban nem az orvosok, a matematikusok vagy a fizikusok a legfontosabbak, hanem a piac – mondta Benjamin Netanjahu. Hozzátette, hogy a történelem során volt már olyan, amikor a fenti szakmák legjobbjai egy országból származtak – a Szovjetunió volt az. Kiemelte, hogy ha megvan a piac, az hozza magával a technológiát is. Az izraeli miniszterelnök szerint Izrael e felfogás mentén haladt az elmúlt években. Úgy véli, ma leginkább a kiberbiztonságba érdemes befektetni.

A miniszterelnöki találkozó kapcsán több mint száz magyar és izraeli cég részvételével szervezett üzleti fórumot Budapesten a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH). Kun Gábor, az MNKH vezérigazgató-helyettese szerint hazánk gazdasági kapcsolatai Izraellel dinamikusan fejlődtek az utóbbi időben. „Számos olyan szektor van azonban, ahol további sikeres együttműködések alakíthatók ki, legyen szó akár innovatív technológiai megoldásokról, vízgazdálkodásról vagy épp az élelmiszeriparról” – húzta alá. A kétoldalú kereskedelmi forgalom a két ország között 114,9-ről 147,5 milliárd forintra emelkedett 2013 és 2016 között, bár ebben jelentős szerepe volt a dollár erősödésének is a forinttal szemben.

Előadásában Avi Simhon, Netanjahu nemzetgazdasági tanácsadója rávilágított, hogy Izraelben az elmúlt tizenöt évben jelentősen, 51-ről 40 százalékra csökkent a kormányzati kiadások nagysága. A professzor szerint ezáltal lehetőségük nyílt az adók csökkentésére is, amivel az üzleti szférát tudták serkenteni. Emlékeztetett, hogy Izrael GDP-arányos államadóssága másfél évtizede még a 100 százalékot közelítette, de mostanra 62 százalékra mérséklődött. Igaz, Magyarországon is csökkentek mind az egyének, mind a cégek terhei, ami Ésik Róbert, a Nemzeti Befektetési Ügynökség elnöke szerint jelentősen javítja a versenyképességet.

A fórum előadói Izraelre „start­up nemzetként” hivatkoztak, hisz az elmúlt években rengeteget költöttek kutatás-fejlesztésre, innovációra. Az OECD adatai szerint az ország a GDP 4,2 százalékát fordítja erre a célra, és évek óta a vonatkozó rangsorok élmezőnyében, sőt élén található.