Tőlünk korábban nem mentek el annyian, mint a lengyelektől

Ha a hazai elvándorlás mértéke a lengyel kivándorlási trendnek megfelelően alakult volna 1995 és 2014 között, az időszak végére 620 ezer fővel lett volna kevesebb a magyar népességszám – áll a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének demográfiai kiadványában.

A lengyel migrációs mintázattal Magyarországon csak 2014-ben 140 ezer fővel lettek volna kevesebben a szülőképes korban lévő nők, de minden korcsoportban alacsonyabb lenne a népességszám. A legjelentősebb hiányt – közel 125 ezer fő – a 40–49 éves korcsoportban szenvedtük volna el, míg a 30–70 év közötti népességből összességében 400 ezer fő hiányozna – írja Obádovics Csilla, az intézet kutatója.

Tanulmánya szerint a munkavállalási célú kivándorlás elsősorban a fiatal, pályakezdő korban lévő generációkat érinti jelentősebben, ami több szempontból is hatással van a népességre. „Amennyiben a fiatalok külföldön dolgoznak, vagy későbbre tolják családalapításuk időpontját, vagy amennyiben az külföldön történik meg, sok esetben végleges

letelepedést eredményez. Emellett a szülőképes korú nők számában mutatkozó hiány a születések számára is hatással van” – vélekedett Obádovics Csilla.

Magyarország és Lengyelország népességváltozásának trendje 1990 és 2014 között több ponton is különbözött. Míg Magyarország népessége folyamatosan csökkent, addig Lengyelországé 1999-ig nőtt, 2000-től pedig fogyást mutatnak az adatok. A tanulmány szerzője hangsúlyozta, hogy a folyamatos népességcsökkenés hazánkban az alacsony születésszámból ered, amelyet a pozitív migráció sem tudott ellensúlyozni.

Egyre többen vágynak külföldre

Két éve volt ilyen magas a külföldre vágyó magyar fiatalok aránya, az állásban lévő 19–25 évesek 35 százaléka tervez külföldi munkavállalást – derül ki a K&H fiatalok jóléti indexéből. A felmérés kiemeli, hogy a fiatalok fele számol a lehetőséggel, és közülük a diákok 46 százaléka próbálná ki magát a határon túl. Az országon belül azonban jelentősek a különbségek: a keleti országrészben élő fiataloknak csak a 21 százaléka, a budapestieknek pedig a 33 százaléka tervezi ezt, míg a nyugati országrészben már a fiatalok több mint fele, 59 százalék tartja megfontolandónak a lehetőséget. Utóbbiak többsége érzi úgy, hogy könnyen találna magának új állást. Annak ellenére, hogy nőtt azoknak a száma, akik megbecsültnek érzik magukat a munkahelyükön, az előrelépési lehetőség hiánya miatt ők sem fordultak el teljesen a külföldi munkavállalás lehetőségétől.