Aggasztja a jegybankot a túl erős euró

Esni kezdett az euró árfolyama a dollárral, a japán jennel, de még a brit fonttal szemben is tegnap, miután közzétették az Európai Központi Bank (EKB) legutóbbi kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvét. A kormányzótanács ülésén a döntéshozók ugyanis pont az euró erősödése miatt aggódtak leginkább. Úgy vélték: az erős deviza elveheti az exportőrök kedvét, mivel megdrágítja az európai árukat a külső országok piacán, ugyanakkor olcsóbbá teszi az uniós importot. A jegyzőkönyv szerint az erős euró az egyik legnagyobb veszélyforrás az euróövezeti infláció beindítására nézve. Az EKB tisztában volt ezzel a veszéllyel, amikor úgy döntött, hogy semmilyen változtatást nem hajt végre az euróövezet monetáris politikáján. A döntéshozók figyelmeztettek, hogy a laza pénzügyi kondíciók „nem tekinthetők adománynak”, valamint hogy azok csak az EKB politikáján múlnak.

A jövőbeni monetáris politikáról semmi újat nem árult el a jegyzőkönyv: a kötvényvásárlási program legalább ez év végéig változatlan, havi 60 millió eurós kerettel folytatódik, de az EKB hajlandó kiterjeszteni azt időtartamában és havi keretében is, ha rosszabbodnának a pénzügyi és gazdasági körülmények. Az EKB ugyanakkor elégedett az unió teljesítményével. Mint írták: a gazdaság a belső fogyasztás élénkülésével újabb lendületet kapott és stabil alapokon nyugszik. Az euróövezeti kockázatok kiegyensúlyozottak, a lefelé mutató kockázatok pedig globális körülményekből erednek. A jegybankárok optimistán kijelentették: a gazdasági fellendülés növeli meggyőződésüket, hogy az infláció magára talál, és megérkezik a kijelölt célsávba.

Az euróárfolyam mellett estek tegnap az eurózóna legtöbb tagországának államkötvényhozamai, valamint negatív tartományban kezdték a kereskedést a vezető tőzsdeindexek is. Ennek oka azonban nem az EKB, hanem az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerdai, piaczárás után közzétett jegyzőkönyve. A szervezet legutóbbi, júliusi kamatdöntő ülésén készült feljegyzés szerint a Fed döntéshozói komolyan aggódnak a gyenge inflációs ráta miatt. Az ülés több résztvevője valószínűnek látta, hogy a pénzromlás üteme hosszabb ideig marad a kitűzött, 2 százalékos cél alatt, és többen javasolták, hogy lejjebb kellene szállítani az inflációs célt. A döntéshozók közül néhány ráadásul úgy érvelt, hogy el kellene halasztani az idei év végére betervezett harmadik kamatemelést. Az infláció alakulása miatt ugyanis egyre többen látják úgy a Feden belül is, hogy a jegybanknak lassítania kellene a monetáris szigorítási terveit, annak ellenére is, hogy a gazdaság növekedésnek indult, a munkanélküliség pedig 16 éves mélyponton van. A júliusi 1,7 százalékos, éves bázisú fogyasztói áremelkedés 0,1 százalékponttal magasabb a júniusban mértnél, pedig elemzők 0,2 százalékpontos növekedésre számítottak. Havi alapon is csak 0,1 százalékkal emelkedtek az árak júliusban, itt ugyancsak 0,2 százalékos plusz volt a konszenzus. A jegyzőkönyvből azonban az is kiderült, hogy a Fed nyugodt a mérlegleépítési tervek miatt: a döntéshozók megerősítették, hogy szeptemberben ismertetik annak kezdő időpontját.

Szűkült az eurózóna kereskedelmi többlete

Kiadta tegnap az Eurostat az eurózóna júliusi kereskedelmi mérlegét: 187,2 milliárd eurónyi kivitelre 160,7 milliárd eurónyi behozatal jutott. Exportoldalon 3,9 százalékos, importoldalon pedig 6,2 százalékos az éves bázisú bővülés. Szűkült tehát a külkereskedelmi többlet: júliusban csak 26,6 milliárd euró volt a júniusi 28,9 milliárd euró után.