A gabona mellett a fehérje a kulcskérdés
Ahogy a Világgazdaság megírta, új nemzeti fehérjetakarmány-program kidolgozására kapott megbízást a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK). A cél, hogy a hazai fehérjeszükséglet döntő részét fedező, importból érkező, génkezelt szóját hazai előállítású GMO-mentes fehérjeforrásokkal lehessen kiváltani. Ehhez részben a szójatermő terület növelése, részben pedig más, magas fehérjetartalmú növényfajok termesztése adhat alapot, illetve meg kell oldani a magas fehérjetartalmú melléktermékek takarmányként való hasznosítását.
A Magyarországon előállított haszonállat-keveréktakarmányok átlagos összetételének megállapítását szolgáló statisztikai felmérés a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által engedélyezett takarmány-előállító létesítmények 382 vállalkozásának 408 telephelyéről ismerteti a 2015-ös termelési eredményeket. A legtöbb, 217 telephely sertéstáp-előállító, míg szarvasmarhatápot 119, brojlertápot 106, tojótyúktápot 99, egyéb tápot 80, pulykatápot 52, kacsatápot 46, egyéb kérődzők tápját 38, libatápot 33, haltápot 10 telephelyen gyártanak.
A haszonállatok számára előállított 3,319 millió tonna keveréktakarmányhoz 2,017 millió tonna gabonafélét, 533,6 ezer tonna fehérjenövény-származékot, valamint 260,9 ezer tonna olajmagszármazékot használtak fel a gyártók 2015-ben. A feldolgozóipari (főként malomipari) melléktermékek 269,4 ezer tonnás mennyisége mellett 43,2 ezer tonna volt a zsírok és olajok, valamint 14,9 ezer tonna a koncentrált fehérjehordozók mennyisége. A takarmányok táplálóértékét növelő és az állatok biológiai hatékonyságát fokozó takarmánykiegészítőkből (premixek, enzimek, szerves savak és egyéb kiegészítők) 180 ezer tonnát kevertek be az üzemek.
A baromfitápok előállításához gabonaféléket 61, fehérjenövény-származékot 20,5, olajmagszármazékot pedig 7,1 százalékban használtak fel a gyártók 2015-ben. A sertés- és marha-, valamint a baromfitápok összetételét nézve igaz, hogy a fehérjeforrásként szolgáló feldolgozóipari melléktermékek 4,6 százalékos aránya a baromfitápoknál a legalacsonyabb, itt a magas szójadara-felhasználás mellett 5,4 százalékos arányban kevertek be takarmánykiegészítőket.
A sertéstakarmányokban átlagosan 67,5 százalék volt a gabonamagvak aránya, a fehérjenövény-származékoké 12,2 százalék, a feldolgozóipari melléktermékeké pedig 9,1 százalék. Olajmagszármazékot 4,8, kiegészítőket 4,5 százalékban tartalmaztak a sertéstápok, zsírokat és olajokat 1 százalékban.
A szarvasmarháknak való abraktakarmányok 43,3 százaléka volt gabonamag, 13,5 százaléka fehérjenövény-származék. A sertés- és baromfitápokhoz képest rendkívül magas arányt képviseltek a szarvasmarhák abraktakarmányaiban az olajmagszármazékok (21,1 százalék) és a feldolgozóipari melléktermékek (12,8 százalék). Továbbá itt a legmagasabb a takarmánykiegészítők (8 százalék) és a koncentrált fehérjehordozók (0,7 százalék) aránya. Az egyéb kérődzők tápjának átlagos összetételét illetően a gabonamagvak felhasználása 54 százalék, a fehérjenövény-származékoké 5,3 százalék, míg az olajmagvak származékainak aránya 14,6 százalék volt. Takarmánykiegészítőket 6, feldolgozóipari melléktermékeket 20,8, zsírokat, olajokat és koncentrált fehérjehordozókat 0,03 százalékban tartalmazott.
A 3,319 millió tonna haszonállat-keveréktakarmánynak közel 70 százalékát az Észak-Alföldön, a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon gyártották 2015-ben. A teljes takarmánygyártás 17,8 százalékát Hajdú-Bihar megyében állították elő, ezt követi Csongrád 8,5, majd Baranya megye 8,2 százalékkal.
A koncentráció foka
Az AKI által vizsgált, több mint 3,3 millió tonna takarmányt gyártó vállalkozásból az öt legnagyobb termelésű telephelyen állították elő a teljes mennyiség 19 százalékát. A termelés nagyságát tekintve utánuk következő tíz gyártó teljesítményével együtt
a teljes mennyiség 41 százaléka a top 15 gyártó produktuma volt. Az 1,681 millió tonna baromfitáp 44,5 százalékát tették ki a brojlerek számára előállított keverékek, 20,9 és 17,7 százalékát pedig a pulyka- és a tojótápok.
A Magyarországon előállított sertéstakarmányok 1,204 millió tonna,
a szarvasmarhatápok 312 ezer tonna mennyiségéről érkezett adat.
Az egyéb kérődzők, a halak és az egyéb állatfajok (mint például ló, nyúl, vad) tápjára vonatkozó adatok alapján 122 ezer tonna mennyiség biztosította az elemzés hátterét.
