A hatékonyságnövelést célozzák a gazdák
A mezőgazdasági vállalkozások döntéshozóinak válaszaiból továbbra is óvatos optimizmus sejlik fel a gazdálkodási környezet várható alakulását illetően. Az index legutóbbi felmérésének 2,23 pontos értéke jelentősen elmarad ugyan az előző negyedév 9,14 pontjától, de még mindig azt tükrözi, hogy a döntéshozók között több mint 2 százalékkal vannak többen azok, akik javulást várnak működési környezetükben. A legfrissebb felmérés eredménye alapján a válaszadók 77 százaléka tervez, 23 százaléka nem tervez beruházást a következő 12 hónapban. Az előző negyedévben 80 százalék volt a fejlesztésben gondolkodók aránya. Ez a szám továbbra is jól tükrözi azt a tényt, hogy miközben fejlesztéseiket egyre inkább a piaci elvárások alapján tervezik meg, jelentős többségük az elmúlt évek elmaradt fejlesztéseit továbbra is a pályázatok eredményétől teszi függővé.
A gazdálkodók 52 százaléka technikai fejlesztést, 36 százaléka az üzemméret növelését, 23 százaléka pedig a termelés technológiai színvonalának fejlesztését tervezi a következő egy évben, míg 28 százalékuknál változatlan formában halad tovább a gazdálkodás. Összességében a válaszadók 68 százaléka a fejlesztésben, 28 százalékuk a szinten tartásban, 4 százalékuk pedig a visszafejlesztésben gondolkodik. A gépesítettség növelése, a technológia fejlesztése mint a beruházások célja jól mutatja, hogy a megkérdezettek legtöbbjénél a humánerőforrás kiváltására, az annak való kitettség csökkentésére törekednek a jövőben.
A megkérdezettek közel háromnegyede valamilyen mértékű önerő felhasználását is tervezi beruházásaihoz, viszont 42 százalékuk támogatásból és valamivel több mint egynegyedük hitelből kíván fejleszteni. Minden hetedik válaszadó mindhárom forrással számol.
Egyre nő azok aránya, akik a pályázati eredményektől függetlenül biztosan megvalósítják tervezett beruházásukat. A válaszadók 51 százaléka venne igénybe pályázati úton agrártámogatást a következő egy évben, 36 százalékuk vissza nem térítendő támogatásban gondolkodik.
Miközben a fejlesztéseken gondolkodnak, a foglalkoztatottak létszámát a válaszadók több mint négyötöde változatlanul tartaná a következő egy évben. Vagyis kibocsátásuk növelését változatlan foglalkoztatotti létszám mellett tudják csak elképzelni, és csupán 13 százalékuk tervez létszámbővítést, 3 százalékuk pedig csökkenést vár a foglalkoztatottak számában.
Bár szinte minden második megkérdezett szerint stagnálás várható, a változásra számítók közül 8 ponttal többségbe kerültek a jövedelmezőségük romlását feltételezők: a válaszadók 47 százaléka a jövedelmezőség változatlanságát várja egy éven belül, 22 százalékuk javulást, 30 százalékuk romlást valószínűsít. Ágazati lebontásban az a különleges helyzet állt elő, hogy a tisztán növénytermesztő gazdaságok borúlátóbbak: ebben a körben 10 százalékkal vannak többen a romlásra számítók, míg az állattenyésztők esetében ez az arány csupán 3 százalék. A változatlanságot várók aránya majdnem azonos maradt, míg a romlást valószínűsítők aránya 11 százalékkal emelkedett.
Közép-Magyarországon a legmagasabb a beruházási kedv, annak ellenére, hogy ebben a régióban a támogatási intenzitás 40 százalék a többi régió 50 százalékával szemben. A nyugati országrészben a dél-dunántúli régióban a legjobb az agrárhangulat, míg a keleti országrészben az észak-alföldi visszajelzések a legkedvezőbbek. „A felméréshez kapcsolódó szabad szavas válaszok alapján jól érzékelhető, hogy a gazdálkodók tisztában vannak hatékonysági tartalékaikkal, és azok kiaknázása fontos fejlesztési céljuk” – mondta Fórián Zoltán, a Takarék Agrár Központ vezető agrárszakértője. A gazdák érzékelik, hogy a kamatkörnyezet igen jó lehetőséget teremt a külső források bevonására, de a támogatások továbbra is fontos mozgatói a beruházási döntéseknek. Az időjárás és a piac bizonytalanságai szintén fejlesztésekre ösztönzik a gazdálkodókat.
