Meglepően jó negyedéves GDP-adatok jöttek az unióból

Gyorsult az eurózóna és az Európai Unió gazdasági bővülése a második negyedévben – tette közzé tegnap adatait az Eurostat. A közlemény szerint az euróövezet gazdasága a második negyedévben 0,6 százalékot bővült az előző negyedévhez és 2,2 százalékot az előző év azonos időszakához képest. Az egész unió gazdasága 2,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az országonkénti bontást vizsgálva szembetűnő, hogy pár kivételtől eltekintve minden tagállam jól teljesített. Az unió bővüléséhez a németek járultak hozzá leginkább, de az éves spanyol növekedési adat is 3 százalék felett alakult. A beruházások és az export növekedése Franciaországban 2011 óta a legerősebb, 1,8 százalékos negyedéves növekedést eredményezett, a hollandoknál kiugró, 3,8 százalékos volt a bővülés, ez 2007 óta a legjobb adat. Olaszország, amelyet „Európa beteg embereként” kezelnek, meglepő, 1,5 százalékos éves bázisú növekedést mutatott fel. Számottevően gyorsult Lettország, Csehország, Ausztria, Lengyelország és Svédország is. Az angolok viszont látványosan lassítanak, az előző negyedévek 1,9-2 százalékos növekedése helyett az idei második negyedévben már csak 1,7 százalékos bővülésre futotta.

Évekkel a mennyiségi lazító program kezdete után tehát végre valóban látható a fellendülés a közösségben és az euróövezetben is. Az Európai Központi Bank (EKB) és elnöke, Mario Draghi azonban hiába tűnik magabiztosnak, nem lehet nyugodt. A jó GDP-adatok, a csökkenő munkanélküliség és az erős üzleti bizalom ellenére ugyanis az inflációs nyomás továbbra is alacsony. Pedig az EKB már csak erre vár: a mennyiségi lazító program kivezetéséről akkor döntene, ha megbizonyosodna arról, hogy az infláció képes megragadni a

2 százalékos cél közelében. Draghi szerint a fogyasztói ár emelkedése felgyorsul a növekvő bérek és a gazdasági fellendülés következtében. Az euróövezeti maginfláció

3 hónapja emelkedik és valóban reagál a fellendülésre, de eddig e növekedés még nem csapódott le az árdinamikában – mondta a Bloombergnek Florian Hense, a Berenberg Bank elemzője.

Mint ismert, Draghi korábban hangsúlyozta: a kötvényvásárlási program havi 60 millió eurós értékben 2017 decemberéig biztosan folytatódik, vagy tovább is, ha szükséges. Sőt az EKB kész kiterjeszteni a programot akár időben, akár összegében is, ha úgy látják, hogy a gazdasági kilátások gyengülnek, vagy ha a pénzügyi feltételek nem egyeztethetők össze az inflációs cél elérésével. A jegybankelnöknek augusztus végén lesz lehetősége, hogy megossza nézeteit az övezeti fellendülésről. Augusztus 24. és 26. között ugyanis részt vesz a Fed szokásos, éves szimpóziumán, a wyomingi Jackson Hole-ban. Akármit mond, a befektetők alaposan megvizsgálják, kihámozható-e belőle bármilyen információ a mennyiségi lazító programól. A Reuters azonban belső forrásokra támaszkodva azt írja: Draghi biztosan nem ad további támpontot a programról. Az EKB kormányzótanácsa szeptember 7-én, Frankfurtban tartja következő kamatdöntő ülését.

Jól fogadta a piac a friss növekedési mutatókat

Megugrottak a mérvadó tőzsdeindexek Európában a kedvező GDP-adatok után: délutánra a vezető börzék 1 százalék körüli pluszban álltak. Az euró árfolyama kilengett a dollárral szemben, a reggeli esést meredek emelkedéssel ellensúlyozta a statisztika közzététele után. Enyhén gyengült viszont a fonttal szemben, de ez a font erősödésének tudható be: a brit deviza tegnapelőtt még éves mélyponton járt az euróval szemben, ám tegnap a kedvező brit munkaerőpiaci adatok után erősödni kezdett. A vezető európai gazdaságok állampapírjai, így a német,

a francia, az olasz, de még az angol tízéves államkötvény hozama is megugrott

a statisztikára reagálva.