Egyre nő a szlovák hitelbuborék
A történelmi mélyponton levő banki hitelkamatok miatt viharos ütemben adósodnak el a szlovák állampolgárok. Ezzel párhuzamosan fokozatosan nő a nem törlesztett hitelek aránya is. Elemzők szerint a trend egyik oka az emelkedő keresetek (a második negyedévben 944 euró volt az országos átlagbér), a másik oka pedig a rendkívül alacsony kamatok. Napjainkban Szlovákiában már az áruhitelek kamata is esetenként 5 százalék alatt indul, miközben öt éve még a jelzáloghitelek voltak ezen a szinten – utóbbiak most átlagosan 1,7-1,8 százalék között mozognak. A lakosság által felvett áru- és jelzáloghitelek együttes volumene már elérte a 28 milliárd eurót, ami háromszor magasabb a 2008-ban tapasztaltnál. Az áruhitelek kategóriájában a nem törlesztők aránya idén májusban 8,7 százalékra kúszott fel, míg 2015 végén az idevágó mutató alig 7 százalék volt. A képhez hozzátartozik, hogy a több mint 20 milliárd euróra rúgó jelzáloghiteleknél a törlesztési morál változatlanul megfelelő: alig 2,2 százalékos a nem fizetők aránya. Összességében Szlovákiában 2016 decemberében a nem teljesítő hitelek aránya 4,2 százalék volt, miközben az európai uniós átlag 5,1 százalék, Magyarország esetében pedig 11,6 százalék. A Szlovák Nemzeti Bank is felfigyelt már a lendületes lakossági eladósodásra, ezért a jelzáloghiteleknél szigorításokat vezetett be, ami magasabb tartalékképzést követel meg az ügyfelektől, az áruhitelek csoportjában pedig jövőre várható nagyobb szigor. Elemzők szerint a jegybank közbelépése jogos, hiszen – úgymond – a mostani jó időkben nő a nem fizetők aránya, amikor alacsonyak a kamatok, emelkedik az átlagbér és történelmi mélyponton van a munkanélküliek aránya. Az olasz Intesa Sanpaolo csoportjába tartozó Vseobecná Úverová Banka arra hívta fel a figyelmet, hogy a rohamosan bővülő hitelfelvétel rendkívül alacsony lakossági megtakarítással párosul. Adatai szerint minden szlovák polgárra átlagosan csak 12 264 euró megtakarítás esik, miközben a magyar átlag 14 990, a cseh mutató 18 639, az uniós átlag pedig 68 ezer euró. A lakosság tavalyi bevételeinek alig 8,8 százalékát tette félre, míg az uniós átlag 10,4, az eurózónás átlag 12,4 százalék.
