Tovább csökkenhetnek az adók Matolcsy György szerint

Az elmúlt évszázadok legsúlyosabb válságát, amely tíz éve robbant ki, a világ országaiban eltérően kezelték. A magyar modell kiemelkedik – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az 55. Közgazdász-vándorgyűlésen, Egerben. Szerinte a válságot a globalizáció, a pénzügyi rendszer deregulációja, egy ingatlanpiaci buborék és ennek továbbterjedése okozta.

A válság elérte Európát, leginkább a déli EU-tagállamokat és Magyarországot. A kormányoknak el kellett kötelezniük magukat, hogy megmentik a bankokat, mert ha ezt nem tették volna, akkor azonnali összeomlás következett volna a bankrendszerben. Emiatt megnőtt az államadósság, és beindult egy ördögi kör. Az EU több területén egyszerre lépett fel állami adósságválság, és elszálltak az állampapírhozamok. Mintha lángnyelvek szálltak volna fel, és csillagászati magasságba emelkedtek az állampapírhozamok. „Ma, amikor negatívok az állampapírhozamok – még Magyarországon is –, ez szinte érthetetlen” – mondta Matolcsy.

A déli országokkal ellentétben Magyarország sikeresen kezelte a pénzügyi válságot, ami teljes gazdasági krízist jelentett: 2008 őszén adósság-, társadalmi és politikai válság volt. Baji Balázshoz hasonlította a magyar gazdaságpolitikát, a gátfutó ugyanis soha nem látott eredményt ért el, és szerinte ilyen a magyar válságkezelés is, ami az EU-ban az első helyen szerepel – méltatta saját miniszterségének időszakát Matolcsy. A világ tíz legsérülékenyebb gazdasága között voltunk 2010-ben – mondta.

Az első és a második Széll Kálmán-Terv reformjai tudatosan kísérelték meg helyreállítani a magyar gazdaság helyzetét. Ezek között láthattuk Matolcsy ábráján a bankadót, a közmunkát, a Növekedési hitelprogramot, a végtörlesztést, a devizahitelek forintosítását, az szja-csökkentést, a társasági adó csökkentését, a családi adókedvezményt és még több tucat intézkedést.

„Az egykulcsos családi adókedvezmény volt a kulcsa, a gerince az adóreformnak, és egyben a sikeres válságkezelésnek” – mondta az elnök. Ezzel megszűnt a magyar adórendszer egyik legnagyobb hiányossága, vagyis az, hogy másokhoz képest sokkal többet kellett adóként befizetni a jövedelemből. A munkát terhelő adókban hátrább kerültünk az országok listáján, ami rendkívül jó hír. „Leszünk még az utolsó háromban” – mondta Matolcsy, utalva arra, hogy a cél az egy számjegyű szja. Emlékeztetett, hogy a fogyasztást terhelő adókat emelték, és különadókat is beszedtek, ezzel kompenzálva a munkát terhelő adók csökkentését.

Az eurózóna déli szárnyán volt hasonlóan súlyos válság (Olaszország, Spanyolország, Görögország, Portugália), de ott nem sikerült annyira jól ennek a kezelése. Matolcsy szerint ott hagyományos, megszorító politikákkal akarták kezelni a krízist. „Magyarország egyetlen pillanatban sem élt ezekkel az eszközökkel” – emelte ki. Hagyományos, ortodox lépéseket tettek, ami miatt ott nőtt a munkanélküliség, kevesebb pénz maradt az embereknél, és lassabb lett a GDP-növekedés.

Matolcsy szerint, ha euróval rendelkeztünk volna a 2010 utáni években, akkor nem lett volna lehetséges a válságkezelés. Csak a forintra épülő gazdaságpolitikával lehetett külön úton járni, az eurózónában ez senkinek sem sikerült – fogalmazott. Politikai stabilitás is kellett, különben nem sikerültek volna a reformok. Szerinte a politikai stabilitás annak köszönhető, hogy nem voltak megszorítások.