Fej fej mellett halad a Mol és a PKN Orlen

Érdekes párhuzamot vont a két régiós szektortárs, a Mol és a lengyel PKN Orlen olajvállalat között a Moody’s. A hitelminősítő tegnap kiadott jelentésében hangsúlyozza, hogy a cégek pénzügyi helyzete egyformán stabil, üzleti modelljükben ugyanakkor vannak eltérések: a Mol ellenállóbb, a PKN viszont a feldolgozás és kereskedelem (downstream) üzletágban erősebb, mint a magyar társaság, ami elsősorban az értékesítési bevételeken látszik. A Mol Baa3 adósosztályzatban szerepel a Moody’snál, míg a PKN egy lépcsőfokkal magasabb szinten, Baa2-n áll, mindkét társaság kilátásai stabilak. A különbség a besorolásban abból is adódik, hogy a PKN esetében nagyobb az állami szerepvállalás, így az ország jobb szuverén adósbesorolása is kihat a cég megítélésére. A Molban a magyar állam alig 10 százaléknyi szavazati joggal rendelkezik, és aktívan nem vesz részt az olajtársaság vezetésében. A londoni szakértők kiemelik, hogy a két régiós versenytárs eladósodottsága is fenntartható szinten áll, az adósság EBITDA-hoz viszonyított szorzója a 2017–19-es időszakban sem haladja majd meg az 1,7-es szintet. A második negyedévben a Mol nettó adósság/EBITDA- szorzója 0,75 volt, szemben az első negyedéves 0,88-szoros szinttel.

A Moody’s szerint a Mol integrált üzleti modellje kevésbé kitett az olaj- és földgázszektorra jellemző volatilitásnak, mint például a PKN, amely elsősorban a finomításra és marketingre helyezi a hangsúlyt. A magyar társaság eredményei jobbak, mivel nagyobb mértékben támaszkodik a magasabb marzsokkal működő upstream üzletágra. A különbség azonban fokozatosan csökken majd, ahogy a PKN is egyre többet fektet a kutatás-kitermelés fejlesztésébe.

A PKN-nek nagyobb és jobb minőségű finomítói vannak, 2016-ban a downstream üzletág 39 millió tonna terméket értékesített, miközben a Mol valamivel több mint 19 millió tonnát. Jó hír, hogy mindkét társaság magasabb marzsokkal dolgozik az európai piaci szereplőkhöz képest, miután elsősorban Oroszországból vásárolják az alapanyagot, így hasznot húznak a Brent és az Ural olajtípus árkülönbözetéből is. A két cég hasonló stratégiával őrzi erős piaci részesedését Közép- és Kelet-Euró­pában, nagyrészt a stabil kiskereskedelmi hálózatuknak köszönhetően, így a Moody’s a 2016-oshoz hasonló, kedvező eredményeket vár a társaságoktól a következő évek során is.

A piac különböző módon értékeli a két társaságot, miközben a részvények nagyjából azonos szinten, 8 körüli P/E-rátán forognak: a PKN papírjait eladásra, a Mol részvényeit vételre ajánlják az elemzők. A Reuters adatbázisa szerint a tegnap délután 133,3 zlotyn forgó PKN célára 97,6 zloty, a két legfrissebb célár 86,5, illetve 100 zloty. A Mol-részvények tegnap délután 3009 forintot értek, az átlagos célár 3196,8 forint. A hazai Concorde Befektetési Zrt. a napokban 3125, az Erste 3750 forintos célárat határozott meg a magyar olajrészvényre.