Tovább szigorodnak a befektetővédelmi szabályok
Januártól a befektetési szolgáltatóknak minden költséget be kell mutatniuk az ügyfélnek szerződéskötéskor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélye kell a határidős energia- vagy szén-dioxid-kvótával való kereskedéshez, és befektetővédelmi aggályok esetén a jegybank akár egyes, különösen kockázatosnak ítélt tőkepiaci termékek forgalmazását is megtilthatja – nyilatkozta Szeniczey Gergő, az MNB ügyvezető igazgatója. Emlékeztetett rá, hogy a tőkepiac struktúráját átalakító és a befektetők védelmét növelő új, egységes európai uniós szabályrendszer (MiFID II. irányelv és MiFIR-rendelet) 2018. január 3-án lép életbe. A befektetők védelmét szolgálja egyebek mellett a tőkepiaci konstrukciók átláthatóságának növelése és az új, innovatív technológiák szabályozása. A befektetési tanácsadási, portfóliókezelési szerződések megkötése előtt a szolgáltatóknak, közvetítőknek ezentúl nemcsak az ügyfelek kockázati ismereteit kell azonosítaniuk, és a kínált termék addigi (hozam)teljesítményét szükséges bemutatniuk, hanem testre szabottan ismertetniük kell az ügyfélköltségeket is. A szolgáltatók például kötelesek bemutatni, hogy mennyi jutalékot kapnak az általuk forgalmazott egyes alapokért az adott alapkezelőtől. Szeniczey Gergő hangsúlyozta: a jövőben csak a neki nyújtott szolgáltatásért járó díj számítható fel az ügyfélnek, más, a piaci szereplők közti egyéb juttatás nem.
Az átláthatósággal az ügyfelek számára feltárhatóvá válik, ha egy forgalmazó főként azokat a termékeket kínálja a befektetőknek, amelyekért ő magasabb jutalékokat kapna. Sőt a befektetési szolgáltatóknak, szabályozott belső folyamataik révén, már a termékfejlesztéskor gondoskodniuk kell arról, hogy a lakossági vagy intézményi ügyfélpiac igényeinek, kockázatainak, elérési csatornáinak megfelelő konstrukciókat alakítsanak ki.
Elkülönítik a független és a nem független befektetési tanácsadást. Előbbinél a tanácsadó az ügyfél megbízásából ajánl – a piacon elérhető minél szélesebb körből – tőkepiaci termékeket a befektetőnek, és tevékenységéért kizárólag tőle és nem a befektetési szolgáltatóktól kaphat díjazást. Az önkormányzati ügyfeleknek a MiFID II. nyomán az eddiginél több információt kell adni előzetesen a sokszor összetett, bonyolult befektetési termékekről. Ugyanis ők a pénzügyi válság alatt többször nem megfelelően ítélték meg a kockázatokat – mutatott rá a jegybanki vezető.
Nő a többletlikviditás
A Magyar Nemzeti Bank által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 1260-ról 1276 milliárd forintra emelkedik szerdától, ami egyrészt az MNB egy és három hónapos futamidejű hétfői finomhangoló devizaswaptenderének, másrészt a szerdai lejáratoknak köszönhető – közölte a jegybank.
