Csak rövid távon jó megoldás a közmunka

A közmunkaprogram rövid távon jó megoldás, ám hosszú távon, életformaként már kérdéses a szerepe – értékelte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Versenyképességi jelentésének munkavállalásra vonatkozó részét a Világgazdaságnak Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója. Mint mondta, a közfoglalkoztatotti programban részt vevők nehezen kerülnek ki a munkaerőpiacra, ugyanis a foglalkoztatás ideje alatt nem vehetnek részt képzésekben, illetve az állásinterjún való részvételük is nehezen megoldható. Az MNB jelentése szerint a munkavállalás versenyképességének támogatásához a többi közt a munkát terhelő adók mérséklésére (ez részben teljesült, illetve a következő években további adóékcsökkenés várható), a közmunkarendszer fejlesztésére és a legkevésbé foglalkoztatott csoportok munkára ösztönzésére van szükség.

Hárs Ágnes szerint a nehezen foglalkoztatható csoportok összetételének és hátterének részletes feltárása világíthatna rá az akadályokra. Emellett fontosnak tartja, hogy decentralizált módon szerveződő mentori programokat alakítsanak ki, amellyel a leszakadó csoportokat visszaterelhetnék a munka világába. A hosszú távú foglalkoztatás szempontjából az MNB-hez hasonló véleményt fogalmazott meg, eszerint az oktatás és a képzési programok fejlesztése segíthet a munkaerő versenyképességének fejlesztésében. Az elemző kiemelte, hogy az új típusú foglalkoztatásnövelő programok a közfoglalkoztatás mellett valósulhatnának meg, nem pedig annak megszüntetésével.

A támogatási programok akkor lehetnek sikeresek, ha a piaci igényekhez igazodnak, amit a finanszírozónak kellene elvárnia. Jelenleg ilyen elvárás nincs, ezért a programok sem annyira sikeresek, mint ami a befektetett összeg alapján elérhető lenne. A nehezen foglalkoztatható csoportoknak adható adókedvezmény is segíthetné a munka világába való beilleszkedésüket – tette hozzá a Kopint-Tárki elemzője. Ez a gyakorlatban a munkahelyvédelmi akcióterv kibővítésével valósulhatna meg.