Egyre több részvényt tartanak az alapok
Több mint 260 milliárd forinttal nőtt az idén az első három negyedévben a befektetési alapok állománya. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint így szeptember végén rekordösszeg, csaknem 6100 milliárd forint volt a konstrukciókban. A vagyonból egyre kisebb részt tesznek ki a magyar állampapírok, ezek aránya az idén, csaknem öt év után ismét 20 százalék alá csökkent. A háttérben az áll, hogy az egyre alacsonyabb hozamot fizető rövid kötvényalapokból és a lenullázódott hozamú pénzpiaci alapokból folyamatosan áramlik ki a pénz. Az Államadósság Kezelő Központ számára kedvező fejlemény, hogy a befektetési alapok főleg hosszú állampapírokat tartanak. A kincstárjegyek állománya ötéves mélypontra, 233 milliárd forintra süllyedt szeptember végére, ez vélhetően annak köszönhető, hogy a rövid állampapírok hozama negatív lett.
Hazai vállalati kötvényekből egyre több van az alapokban, szeptember végén az állomány már megközelítette a 390 milliárd forintot. A történelmi csúcs – 417 milliárd – márciusban volt, ezután leesett az állomány, mert lejárt egy nagyobb Mol-kötvénysorozat. Az azóta történt kibocsátásokból azonban a jelek szerint folyamatosan vásárolnak az alapkezelők, vélhetően azért, hogy magasabb szinten tartsák a kötvényalapok hozamát.
A hazai részvények állománya 26 százalékkal emelkedett az első kilenc hónapban, ennek részben az lehetett az oka, hogy a részvényalapok magas hozamukkal több új befektetőt vonzottak, de főleg az árfolyam-emelkedés növelte meg a részvények állományát az alapokon belül. A harmadik negyedév végén nem egészen 120 milliárd forintnyi közvetlen hazai részvénybefektetést tartottak a konstrukciókban. Az egyéb eszközök aránya nem sokat változott az idén. Ez valamelyest meglepő, hiszen ebbe a kategóriába tartoznak az ingatlanok is, az ingatlanalapok pedig 200 milliárd forintnál is több friss tőkét vonzottak az idén, és folyamatosan érkeztek a hírek az alapok ingatlanvásárlásairól is.
A földrajzi diverzifikáció viszont egyre jelentősebb az alapoknál, erre utal legalábbis, hogy nagyon gyors ütemben nő a külföldi eszközök aránya a konstrukciókon belül. Szeptember végén a külföldi eszközök állománya újabb történelmi csúcson, 1352,5 milliárd forinton állt, vagyis az idén több mint 30 százalékkal emelkedett. A külföldi kötvények volumene nem egészen 460 milliárd forintot tett ki, történelmi rekord közelében járt. A külföldi részvényeké 309 milliárd forint fölé kúszott, lassan megközelíti azt a szintet, amelyen a magánnyugdíjpénztári vagyon 2011-es államosítása előtt járt. Az egyéb külföldi eszközök állománya – ezek közé tartoznak egyebek között a külföldi befektetési alapok, az ETF-ek vagy az árupiaci termékek – 585 milliárd forinton állt, ezzel megdőlt a 2011-es történelmi csúcs.
Az alapok legnagyobb befektetői a háztartások, amelyeknek az értékpapírszámláin 3872 milliárd forintnyi befektetési jegy volt a harmadik negyedév végén. A befektetési jegyekből intézményi befektetők is szívesen vásárolnak, az egyéb pénzügyi vállalatoknál lévő mennyiség meghaladta az 1400 milliárd forintot. A nem pénzügyi vállalatok 426,6 milliárd, a külföldiek 266 milliárd forintnyi magyar befektetési jegyet tartanak. | VG
