Három százalék fölötti ütemben bővült a hazai GDP a harmadik negyedévben
Folytatódhatott a harmadik negyedévben az erős gazdasági növekedés Kelet-Közép-Európában, Romániában ismét 5 százalék feletti, Lengyelországban és Csehországban 4 százalékot meghaladó éves GDP-bővülésekkel. A régió 2013 óta erős növekedést mutat, és az idén újabb lendületet kapott, miután a hazai fogyasztás erőteljes felfutása mellett az eurózóna országainak kereslete is megélénkült. Ez a lendület valószínűleg fennmarad a következő egy-két évben, garantálva a 3 százalék feletti növekedési rátákat a régió országai számára. Dunai Gábor, az OTP elemzési központjának munkatársa szerint a kedden megérkező friss GDP-adat a második negyedéves értékhez hasonlóan 3,2 százalékos éves növekedést mutat majd, ha a Központi Statisztikai Hivatal által közreadott kiigazítatlan adatot tekintjük. A piaci konszenzus 3,7 százalékról szól. Minden előjel szerint az ipar és az állami szektor növekedési hozzájárulása erősödhetett, az építőipar és a piaci szolgáltatások növekedési hozzájárulása azonban kissé csökkenhetett, a mezőgazdaság esetében pedig a második negyedéveshez hasonló teljesítményre lehet számítani. Az évzáró negyedévben jórészt a bázishatásnak köszönhetően lódulhat meg a növekedés.
Robusztus növekedés jellemzi az euróövezetet is, ahol folytatódhat az első két negyedévben tapasztalt, fejlett gazdasági mércével is dinamikusnak mondható GDP-bővülés. Minden fontosabb konjunktúraindikátor széles bázisú, stabil kilábalást jelez, a bizalmi indexek évtizedes vagy történelmi csúcson állnak, az ingatlanpiac élénkül, a hitelkihelyezés gyorsul, azaz minden adott az optimizmusra. A már megjelent adatok szerint a spanyol gazdaság 0,8 százalékkal, a francia 0,5 százalékkal bővült negyedéves bázison, az eurózóna rövid bázisú növekedése 0,6 százalék volt, hasonlóan a megelőző negyedév dinamikájához. Németország esetében most jelenik meg először adat, a piaci konszenzus szerint mind az év/év, mind a negyedév/negyedév indexe azonos lehetett a második negyedévben mért 2,2, illetve 0,6 százalékkal. Ha így lesz, akkor Dunai Gábor szerint érdemben nem módosul az eurózóna mutatója sem.
Piacmozgató hatása lehet a szintén kedden megjelenő októberi amerikai inflációs adatnak is, bár az előzetes várakozások sok elmozdulást nem jeleznek e téren. A 2,2 százalékos éves infláció és az 1,7 százalékos maginfláció megegyezik a szeptemberi tényadattal. Jóllehet a bázishatások következtében a pénzromlási ütem a jegybank szerepét betöltő Fed 2 százalékos célja felett tartózkodik, a maginfláció elmarad ettől. A Fed a legutóbbi kamatdöntő üléséről kiadott jegyzőkönyvben felhívta a figyelmet arra, hogy a maginfláció előretekintve is kissé alacsonyabb lehet a vártnál. Módos Dániel OTP-stratéga rámutatott, hogy ezt a megállapítást az is erősíti, hogy a feszes munkaerőpiaci feltételek ellenére a bérdinamika továbbra is alacsony, és egyelőre nem mutatkoznak egyértelmű jelek, hogy ebben előretekintve érdemi változás állhatna be. Ennek ellenére a piac szilárdan hisz a decemberi kamatemelésben. A megkérdezett elemzők 91 százaléka 25 bázispontos kamatemelést vár, 9 százalék akár 50 bázispontos emelést is elképzelhetőnek tart. A jövő héten érkező adatoknak akkor lehet piacmozgató hatásuk, ha érdemben eltérnek a piaci várakozásoktól, vagy pedig az infláció alakulásában meghatározó szerepet játszó tételek – például a szolgáltatások árszínvonala – mutatnak erőteljes kilengést.
