BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Jelentősen lassulhatott az infláció

A héten elsősorban a hazai gazdaság teljesítményével kapcsolatban érkeznek érdemi információk, a nemzetközi színtéren talán Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnökének keddi beszéde és az Európai Bizottság csütörtökön érkező gazdasági előrejelzése okozhat piaci mozgásokat.

A hét legfontosabb hazai eseménye a november 9-én érkező inflációjelentés lesz, a szeptemberi 2,5 százalékos dinamika után 2,3 százalékos pénzromlási ütem szerepel az elemzői konszenzusban.

Jelentősen csökkenhetett az éves bázisú fogyasztói árindex októberben Magyarországon, a szeptemberi 2,5 százalék után 2,1 százalék lehetett a mutató – véli Dunai Gábor, az OTP makroelemzője. „Előrejelzésünk szerint a visszaesés hátterében főként bázishatás állhatott, a szeptemberrel összevetve változatlan üzemanyagárak önmagukban 0,3 százalékkal csökkenthették az éves indexet. Emellett úgy látjuk, hogy a feldolgozatlan élelmiszerek esetében is történhetett némi inflációcsökkenés” – tette hozzá a szakértő. A maginfláció az előző havinál mindössze 0,1 százalékponttal lehetett kisebb, mivel a nem tartós iparcikkek inflációja enyhén mérséklődött, a szolgáltatások esetében azonban nem történhetett érdemi változás. Egyes postai díjak 80 százalékot meghaladó emelkedése a teljes infláció szintjén mintegy 0,1 százalékpontos többletet okozhatott. A beérkező adat támogatja majd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) törekvését a „minél tovább minél lazább” monetáris politika megvalósítására. „Mivel előrejelzésünk szerint az adat elmarad majd a pillanatnyi piaci konszenzustól, ezért gyengítheti a forintot, ugyanakkor a 310 feletti euróval szembeni árfolyam mellett ez a hatás mérsékelt lehet” – tette hozzá Dunai Gábor.

A pénz- és tőkepiaci árfolyamok szempontjából kiemelten fontos lehet, hogy mennyire optimista jelentést tesz közzé gazdasági előrejelzésében csütörtökön az Európai Bizottság.

A korábbi évekhez képest 2017-ben az év eleji várakozásokat meghaladóan, 2 százalék fölött növekszik az euróövezet, míg a kelet-közép-európai régió 4 százalék körüli bővülést képes produkálni. Ráadásul ez a növekedés széles bázisú, mivel az expanzió motorja a fogyasztás és a beruházások növekedése, valamint az exportteljesítmény is figyelemre méltó.

„Előretekintve az a legfontosabb kérdés, mind az euróövezetben, mind pedig a régiónkban, hogy a mostani magas növekedések mennyire fenntarthatók, és nem vezethetnek-e egyes országokban túlfűtöttséghez, ennek következtében hamarosan inflációhoz – mondta Módos Dániel, az OTP makroelemzője. – A jövő héten érkező európai bizottsági jelentés azért lesz fontos, mert tágabb képet kaphatunk arról, hogy az Ecofin elemzői milyen kockázatokat látnak a növekedés, az infláció és a munkaerőpiac tekintetében.” Az OTP szakértőinek várakozása szerint a bizottság jelentése a legtöbb ország vonatkozásában pozitív hangnemű lesz, és előretekintve is viszonylag magas, de a jelenleginél talán kisebb növekedési ütemekkel számol majd. Piacmozgató hatású lehet megítélésük szerint, hogy a bizottság hogyan látja egyes országokban (Olaszország, Portugália) az államadósság csökkentésére tett erőfeszítéseket, és mit gondol a bérdinamika alakulásáról, ami középtávon az infláció emelkedésének egyik fő mozgatórugója.

Ha a kedvező növekedési kilátások ellenére a bérekről visszafogott előrejelzést látunk, akkor az euró gyengülhet a dollárral szemben, mivel ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság megítélése szerint a következő években nem kell tartani az infláció érdemi emelkedésétől, így óvatosabb monetáris szigorítás lehet indokolt – mondta Módos Dániel.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.