London megduplázhatja a számlát

Brit sajtóértesülések szerint a kormány jelentősen megemelte az Európai Uniónak kifizetendő lelépési díjat. Konkrét szám egyelőre nincs, de a lapok 45–55 milliárd font közöttire teszik a London által vállalt fizetési kötelezettséget. Ez legalább a duplája annak a 20 milliárdnak, amelyet Theresa May őszi firenzei beszédében felajánlott. Megállapodás még nincs róla, mert az ajánlatra az unióban maradó 27 tagállamnak rá kellene bólintania. Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója is cáfolta a „pletykákat”, ám a hír már önmagában elég volt ahhoz, hogy megnyugtassa a befektetőket. A font árfolyama szerdán október óta először lépte át a dollárhoz viszonyítva az 1,34-os határt.

A Politico európai kiadása úgy tudja, hogy London ajánlata feltételhez van kötve: csak akkor áll, ha sikerül megállapodásra jutni Brüsszellel a majdani kereskedelmi kapcsolatokat illetően. A konkrét összegről egyelőre egyik fél sem akar megállapodni, a lényeg, hogy kidolgozzanak egy olyan mechanizmust, amelynek alapján a következő években folyamatosan kalkulálják a kifizetéseket, ahogy azok aktuálissá válnak. Az egyezség a két fél között szakértői szinten született meg, az uniós vezetők a december 14–15-i csúcson döntik majd el, hogy elfogadható-e a számukra.

Ám ha a fizetendő összegről meg is állapodnak, még mindig marad egy sokkal komplexebb kérdés, ami megtorpedózhatja a továbblépést a majdani kereskedelmi kapcsolatok kialakításához: az északír–ír határ ügye. May hétfőn együtt ebédel majd Brüsszelben Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, és elő kell terjesztenie a brit kormány javaslatát arról, hogyan kerülhető el fizikai határ kiépítése Észak-Írország és Írország között (amely az egyetlen szárazföldi határszakasz lesz az EU és Nagy-Britannia közt a kilépés után).

Írország nem akar fizikai határt, s ebben az Európai Unió is támogatja, de határ- és vámellenőrzésre valahol szükség lesz, miután London egyelőre ragaszkodik hozzá, hogy elhagyja a közös európai piacot és a vámuniót is. A határellenőrzés újbóli bevezetése kellemetlen emlékeket ébresztene az írekben, és ártana az egész sziget gazdaságának. Dublin gyakorlatilag meg is fenyegette Londont azzal, hogy

a decemberi csúcson megvétózza a továbblépést, ha nem elégedett a brit javaslattal. Maynek ráadásul olyasmivel kell előállnia, amelyet elfogad a parlamentben a kormányát kívülről támogató Demokratikus Unionista Párt (DUP). A DUP pedig ragaszkodik hozzá, hogy Észak-Írország Nagy-Britannia többi részével együtt kilépjen a közös piacból és a vámunióból. Az Independent úgy értesült, hogy a brit kormány kész nyitva hagyni a határt, és hajlandó abba is beleegyezni, hogy az Európai Bíróság a Brexit után szerepet kapjon az uniós állampolgárok jogainak garantálásában.

Varsó adóemeléssel „csábítja” a bankárokat

A tavalyi Brexit-népszavazás után Lengyelország is jelezte, hogy szívesen befogadná a Londonból távozó bankokat. Ám az alsóház által elfogadott törvényjavaslat aligha teszi vonzó célponttá az országot, eltörli ugyanis a társadalombiztosítási járulék 36,12 százalékos felső plafonját, egyaránt pluszterhet róva az évi 127 890 zlotynál (9,5 millió forint) többet keresőkre és a munkaadójukra. Ha a törvény életbe

lép, jelentősen megemeli majd az olyan bankok költségeit, mint a JPMorgan, a UBS és a Goldman Sachs, amelyek már jelezték, hogy tevékenységük egy részét Lengyelországba helyezik át. | VG

KIEMELÉS:

A brit sajtó szerint

ötvenmilliárd euró körüli

lehet a lelépési díj