Stabilan az uniós átlag felett
A kiskereskedelmi üzletek száma 2013 óta csökken, ugyanakkor a forgalom évről évre nő – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a kiskereskedelem 2016-os teljesítményéről szóló jelentéséből. Az ágazat jó évet tudhat maga mögött, hiszen az előzetes, kiigazítatlan adatok szerint tavaly az üzletek forgalma folyó áron 4,3, ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzleteké 4, a nem élelmiszerüzleteké 7,7 százalékkal emelkedett, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben – a tovább mérséklődő árak mellett – 2,6 százalékkal csökkent. A forgalom volumene összességében 4,8 százalékkal bővült tavaly: ezen belül az élelmiszerboltoké 3, a nem élelmiszer jellegűeké 7, míg a benzinkutaké 5,1 százalékkal nőtt.
A tavalyi év végén közel 129 ezer üzlet működött Magyarországon, ami csaknem 15 ezerrel kevesebb, mint 2010 végén volt. A kiadvány szerint elsősorban a nem élelmiszerterméket árusító üzletek száma esett vissza, az élelmiszerboltoké és az üzemanyagtöltő állomásoké kisebb mértékben csökkent. Az üzletek száma 2010 és 2012 között emelkedett, majd 2013-tól folyamatosan csökken, amiben a KSH szerint a nemzeti dohányboltok létrehozása, az online pénztárgéprendszer kialakítása, valamint a 2015 márciusában bevezetett és csaknem egy évig érvényben lévő vasárnapi boltzár játszhatott szerepet.
A forgalom naptárhatástól megtisztított volumene 2013 óta évről évre emelkedik. A KSH kiemeli, hogy ebben döntő szerepe volt az online pénztárgépek bevezetésének. A növekedés üteme tavaly 4,8 százalékos volt az előző évhez képest, míg 2010-hez viszonyítva a forgalom volumene kiigazítás nélkül 16, naptárhatástól megtisztítva pedig 17 százalékkal emelkedett. A magyar kiskereskedelmi forgalom növekedése az elmúlt négy évben rendre meghaladta az uniós átlagot, ám a V4-es országok közül 2015-ben és 2016-ban Csehország (5,2 százalék) és Lengyelország (6 ) nagyobb növekedést ért el.
