Átmeneti lehet a régiós infláció fellendülése

K ezd feléledni az infláció a kelet-közép-európai régióban a novemberi adatok szerint. Romániában négyéves csúcsra ért a drágulás üteme, 3,2 százalékot mértek novemberben éves bázison – közölte tegnap a román statisztikai hivatal. A hétfői cseh statisztika 2,6, a lengyel pedig 2,5 százalékos drágulást mutat éves alapon. Az infláció tehát mindhárom országban a jegybanki cél fölé erősödött, de különböző mértékben. Csehországban enyhén lassult a pénzromlás üteme, Lengyelországban stabilan nő, Romániában pedig lendületesen gyorsul. Mindhárom ország devizája enyhén gyengült az adatokra, de a kilengés után korrigáltak. Az inflációs adatok azonban sem Lengyelországban, sem Romániában nem olyan erősek, hogy a helyi jegybankok azonnal kamatemelésbe kezdjenek. A statisztikai hivatalok mindhárom országban kiemelték, hogy az erőteljes bérnyomás nagy szerepet játszik az inflációban.

Az adatokat látva nem jelenthető ki, hogy keresztoldali inflációs nyomás jelentkezne a régióban, a magas számok inkább globális és átmeneti tényezők következményei – közölte lapunkkal Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője szerint hasonló folyamatokat látunk mindhárom országban: az élelmiszerek, különösen a tejtermékek, valamint az üzemanyagok árának emelkedése fűti a pénzromlás ütemét. Az elemző kivételnek nevezte Csehországot, mivel ott enyhén csökkent is az infláció mértéke, de ott a magas bázis következménye az enyhülés. Hozzátette: látható a munkaerőhiány miatti erőteljes bérnyomás, igaz, Lengyelországban csak mostanában indul be a folyamat, a cseh növekedést ezzel szemben már a béremelkedés fűti.

Virovácz hangsúlyozta, hogy a novemberi adatok jól jelzik, milyen monetáris lépések várhatók az egyes jegybankoktól. Úgy vélte: a csehek a következő egy évben még háromszor emelhetik meg az alapkamatot, egyenként 25 bázisponttal. A lengyeleknél bizonytalan a kamatpálya, lehet, hogy még jövőre sem mozdítják el a rátát az 1,5 százalékos szintről. A románok először februárban emelhetnek, és összesen négy módosítás várható a kamatszinten, egyenként 25 bázispontosak. A román jegybank azonban nem kommunikál tisztán – figyelmeztetett Virovácz. A 10 éves hozam az elmúlt egy hétben 6 bázisponttal 4,52 százalékra nőtt. Az elemző kifejtette: a gyorsan fellendülő infláció miatt a befektetők attól tarthatnak, hogy egyre kevesebbet érhetnek az eszközeik, ami eladási hullámot okozhat az állampapírpiacon. Erről a problémáról azonban nem beszél a jegybank. Ezzel szemben a cseh és lengyel kötvénypiac elég stabil, ami szimpatikus a befektetőknek – emlékeztetett Virovácz. Jó állapotban vannak a régió gazdaságai – közölte a szakértő. Azt azonban túlzásnak tartja, hogy Közép-Európa lenne az uniós bővülés motorja. Olyan a régió növekedése a közösség egészéhez képest, mint egy kis villanymotor egy erős benzinmotorhoz képest – mondta. Az elemző hangsúlyozta: a környékbeli országok mind „dübörögnek”, de az egész Európai Unió szépen növekszik, ezért nem kiugró a régiós teljesítmény.

Bőven szint fölött a brit áremelkedés

Váratlanul 3,1 százalékra ugrott a brit infláció – közölte tegnap a szigetország statisztikai hivatala. A hatéves csúcsot a légi közlekedés, az elektronikus játékok és a csokoládé árának emelkedése fűtötte, az adatok a gyengülő fontra reflektálnak. Elemzők szerint Mark Carney-nak nemsokára magyarázkodnia kell Philip Hammond, az ország pénzügyminisztere előtt, miért emelkedett az infláció bő 1 százalékponttal a jegybanki cél fölé, és milyen ellenlépés várható a Bank of Englandtől. A jegybank ugyanis a november eleji kamatemeléskor azt hangsúlyozta, hogy az infláció hamarosan lefelé indul az akkori 3 százalékos szintről.