Az energiaágazat a legszennyezőbb

A Magyarországon kibocsátott üvegházhatású gázok 69 százaléka gazdasági tevékenységből származott 2015-ben, a többi a háztartások kibocsátása során, elsődlegesen fűtéssel és gépkocsihasználattal került a légkörbe – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss kiadványából, amely a nemzetgazdasági ágak üvegházhatású gáz- és légszennyezőanyag-kibocsátásával foglalkozik.

A vizsgált évben szén-dioxidból a háztartások bocsátották ki a legtöbbet, a teljes kibocsátás 36 százalékát, amelyet az energiaellátás követett 24 százalékkal. A metán esetében a teljes kibocsátás 46 százaléka a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés nemzetgazdasági ághoz, 36 százaléka a mezőgazdaság-erdőgazdálkodáshoz, a dinitrogén-oxid esetében a teljes szennyezés 87 százaléka ugyancsak a mezőgazdasághoz volt köthető.

A földi élet minőségét alapvetően a levegő tisztasága határozza meg. A légszennyező anyagok közvetlenül veszélyeztetik az emberi egészséget, károsítják a vegetációt, rombolják a környezetünket – mutat rá kiadványában a KSH. A klímaváltozás tényét ecsetelve emlékeztetnek arra, hogy a Napból a Földre érkező energia jelentős része elnyelődik, melegítve ezzel a felszínt és a légkört. Az üvegházhatású gázok közül a három legjelentősebb a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid. Az üvegházhatású gázok (ÜHG) szempontjából legszennyezőbb nemzetgazdasági ág a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és a légkondicionálás. Ezen ág kibocsátása a 2000-es évektől – jelentős részben a villamosenergia-termelésben a fosszilis tüzelőanyagok csökkenő, illetve a megújuló és a nukleáris energia növekvő részesedésével összefüggésben – csökkenő trendet mutatott, volumene a nemzetgazdasági kibocsátás 29 százaléka volt 2015-ben. A feldolgozóipar ÜHG-kibocsátása a nehézipar leépítése, a vegyipar modernizációja, illetve a 2008-as pénzügyi, gazdasági válság miatt mérséklődő tüzelőanyag-felhasználás következtében csökkent.