A magyarok fizetik a legtöbb járulékot

Arányaiban a legkisebb bruttó keresetű magyar és lengyel munkavállalók fizetik a legtöbb egyéni járulékot. Míg hazánkban a jövedelem 20, addig Csehországban 11 százalékát teszi ki ez a közteher – derül ki a Deloitte társadalombiztosítással kapcsolatos felméréséből. Ugyanez elmondható a legmagasabb jövedelemkategóriába tartozók esetében is: a legmagasabb bruttó bérrel rendelkezők jövedelmük arányában Magyarországon fizetik a legtöbb egyéni járulékot. Szlovákiában ez az arány 7, hazánkban 18,5 százalék.

A felmérésből az is kiderül, hogy Magyarországon a járulékfizetés összegét kedvezően befolyásolja a gyermekek száma. Két vagy több gyermeket nevelő munkavállalók esetében a munkabért a személyi jövedelemadó és egyéni járulékfizetési kötelezettség sok esetben nem vagy csak csekély mértékben terheli. A legalacsonyabb munkáltatói terhekkel egyébként a lengyel foglalkoztatók számolhatnak, míg a legmagasabb költséget a cseh és szlovák munkáltatók állják. Megfigyelhető, hogy a jövedelemszint növekedésével csökken a bruttó munkabért terhelő egyéni járulék mértéke, kivéve Magyarországot, ahol a többi visegrádi országtól eltérően nincs járulékfizetési plafon. A kutatás megállapította, hogy valamennyi vizsgált jövedelemszint esetében Dániában, Észtországban, Írországban és Bulgáriában a legalacsonyabbak a munkavállalót terhelő járulékok. Az 50 és 100 ezer euró közötti éves jövedelemmel rendelkező munkavállalók Bulgáriában viszik haza a legmagasabb nettó fizetést. A 25 és 50 ezer euró közötti éves jövedelemmel rendelkező munkavállalókat a legmagasabb munkáltatói járulék Franciaországban, Szlovákiában és Csehországban terheli, ugyanakkor Svédországban egyáltalán nincs e körben hozzájárulás-fizetési kötelezettség.

A Deloitte felmérése szerint a járulékok levonása után megmaradó nettó bér összege a hivatalos átlagbért alapul véve Norvégiában, Luxemburgban, Finnországban és Svédországban a legmagasabb, míg az átlagbérből levonásra kerülő járulékok után a legkevesebb nettó bér a cseh, francia, magyar és szlovák munkavállalóknál marad.

Az elemzés szerint a visegrádi négyek közül Magyarországon az átlagos éves bruttó jövedelem 9820 euró, Szlovákiában 10 308, Lengyelországban 11 586, míg Csehországban 11 884 euró. Személyi jövedelemadó tekintetében a minimálbért terhelő adó Csehországban nulla, Magyarországon viszont a legmagasabb, 15 százalék. Az átlagkeresettel rendelkezők a legkevesebb, 15 százalékos személyi jövedelemadót Magyarországon fizetik, míg Csehországban és Szlovákiában 20 százalék feletti adómérték terheli ezt a jövedelemszintet.