Öt év alatt megduplázódott az egészségbiztosítások száma

Kétszer annyian rendelkeznek magán-egészségbiztosítással Magyarországon, mint 2012-ben. Míg öt évvel ezelőtt a megkérdezettek 7 százaléka mondta, hogy van ilyen biztosítása, az idén ez az arány 15 százalékra nőtt – derül ki az Union Biztosító 2017 őszén 1300 fős, a 25–55 év közötti korosztályt felölelő piaci felméréséből. A kutatás szerint a megkérdezettek 28 százaléka nyitott arra, hogy a magánorvosi alapszolgáltatásokat piaci egészségbiztosításon keresztül vegye igénybe, és ezért átlagosan havi 5-6 ezer forintot fizetne.

Folyamatosan zajlik a betegforgalom átcsatornázódása a magánegészségügyi rendszerbe: míg 2012-ben a lakosság kevesebb mint 40 százaléka, az idén már 57 százalék vett igénybe valamilyen magánorvosi szolgáltatást. Az öt év alatt harmadik alkalommal végzett kutatás adataiból kiderül, hogy míg öt évvel ezelőtt évente 33 ezer, három éve 41 ezer, ebben az évben pedig átlagosan 57 ezer forintot fizettek a magánorvosi rendelőben a betegek. Becslések szerint 2017-ben a magánorvoshoz forduló betegek 904 milliárd forintot hagynak a magánorvosoknál.

A páciensek számára a szakorvosi ellátások területén a legnagyobb probléma a hosszú várakozási idő. Magyarországon a kórházi műtéti várólisták folyamatosan csökkennek, de a szakrendelőkben a betegeknek egy-egy vizsgálatra 35 napot is várniuk kell (2014-ben a várakozási idő három nappal rövidebb volt, mint idén). A kutatás szerint a várakozók 14 százalékának több mint két hónapot kellett várnia a szakorvosi vizsgálatra, 23 százalékuknak pedig egy-két hónapot. A betegek 27 százaléka három-négy hetet várt, 36 százalék pedig egy-két héten belül jutott el a vizsgálatra.

December 1-jén 27 666 beteg várt műtétre a hazai kórházakban, 445-tel kevesebben, mint egy hónappal korábban. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint az idei várólista júniusban volt a leghosszabb, 28 816 név szerepelt rajta.

Az egészségbiztosítás fontos eleme a ca­fe­teria-rendszernek. A kutatásból kiderül, hogy a válaszolók 12 százalékának a béren kívüli juttatásai között egészségbiztosítás is szerepel. Jövőre egyébként az idei 44 százalékról 40,71 százalékra csökken a béren kívüli juttatások, köztük a pénztári megoldásokhoz nyújtott munkáltatói támogatások adója – ezt Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke mondta. A pénztárszövetség több mint 300 munkáltató véleménye alapján kimutatta, hogy a béren kívüli juttatásoknak szerepük van mind a munkaerő-toborzásban, mind abban, hogy egy-egy munkáltató meg tudja-e tartani a dolgozóit.