Trendforduló előtt a járműgyártás
A kkv-k exportpiacra lépésének, valamint termelékenységük fejlesztésének segítésével csökkenthető a magyar gazdaság dualitása – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a 2017-es Növekedési jelentésről szóló sajtótájékoztatón. Hozzátette: a kkv-k termelékenysége harmada a nagyvállalatokénak, ami még régiós szinten is kirívó mértékű eltérés.
Mivel az látható, hogy kevés kkv exportál (mindössze 5 százalék, főleg a középvállalatok), így főként a kisvállalatoknál lehetne összezárni ezt az ollót. A külkereskedelemben részt vevő (vagy azt tervező) vállalatok sokkal innovatívabbak, és a termelékenységük is magasabb. Minél kisebb egy cég, annál több idő szükséges ahhoz, hogy az exportpiacra lépjen, gyakran akár négy évbe is beletelik ennek elérése. A hazai kkv-k nem a magas tudásintenzitású ágazatokban exportálnak, inkább a feldolgozói külkereskedelem jellemző. A tapasztalatok szerint a beruházási szint, a termelékenység és a létszám is érdemben nő az exportpiacra lépő vállalatoknál – mutatta be az adatokat az MNB igazgatója.
Az MNB a tanulmányában nemzetgazdasági szinten vizsgálta a vállalatok bérekre fordított kiadásainak arányát, azaz a bérhányadot. Balatoni András elmondta, hogy akik relatíve alacsony vagy relatíve magas bérrel rendelkeztek a 70-es években, azoknak a foglalkoztatottsági rátája nőtt, míg a közepes bérezésű (tipikusan kékgalléros) szakmákban csökkenés volt megfigyelhető 2005-re az USA-ban, ami a bérekre is hasonló hatással volt. Hozzáfűzte: a személyi szolgáltatást nyújtó szakmák bére jelentősen nőtt, ezt a magas képzettséget igénylő szakmákban a növekvő jövedelem húzta felfelé. „Magyarországon hasonlóan alakul a foglalkoztatottság, a bérek terén viszont egy lefelé mutató görbe látható, ami a társadalmi olló záródását okozhatja. Ennek oka többek között a felsőoktatási expanzióra vezethető vissza” – hangsúlyozta a jegybanki tisztségviselő. Olyan képességeket kell előnyben részesíteni az oktatásban, mint a komplex problémamegoldó képesség, a kritikus gondolkodás és a kreativitás. Emellett a termelékenység növelését is támogathatja az oktatásra fektetett nagyobb hangsúly, ezen belül is a természettudományos képzettségek előtérbe tolása lehet célszerű.
Balatoni András kiemelte, hogy a járműipar trendforduló előtt áll, jövőre már csak egy felső középkategóriás autó árát kell adni egy elektromos kocsiért az USA-ban, 2020-ra egy átlagos autó árát kérik el, míg 2022-re már egy alsó kategóriás kocsi áráért is kaphatunk elektromos hajtású személygépjárművet. „Erre nem árt odafigyelni hazánkban is, mivel az ipar jelentős részét adja a járműgyártás” – fűzte hozzá az igazgató. A bérhányad a 80-as évek óta fokozatosan csökken, ami az outsourcingnak és a termelékenység növekedésének tudható be, egyben a profitráta felfutásával jár együtt, valamint a szakszervezetek leépülése is hozzájárul a folyamathoz – emelte ki Balatoni András. – Az európai országok növekedése jellemzően lassul a bérhányad csökkenésével, és egyúttal a társadalmi egyenlőtlenségek is nőnek. Az állami újraelosztás holtteher-vesztesége egyre nagyobb, és az országok sérülékenysége is nő csökkenő bérhányad mellett, ha viszont a bérhányad emelkedik, akkor ez közel kockázatmentesen támaszthatja alá a gazdasági bővülést.”
A természettudományos képzettségek
előtérbe tolása lehet célszerű az MNB szerint
