Stabil a hazai baromfipiac a járványok árnyékában
Az október vagy a november lehetett az első olyan hónap, amikor a baromfitermelés elérte a madárinfluenza előtti szintet – mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója. A termelők és az agrárirányítás is sokat tett azért, hogy a járvány újbóli megjelenésének esélye minimálisra csökkenjen, de sok még a munka ezen a területen – célzott az elnök a szabadtartás körülményeinek szigorítására és az ellenőrzésekre. Megállapodtak az élelmiszer-biztonsági hatósággal, hogy idén is folytatják a rendelkezések betartásának ellenőrzését.
Piaci szempontból Csorbai Attila szerint felemás év volt a 2017-es. A madárinfluenza a víziszárnyas-termelést 25-30 százalékkal vetette vissza, a baromfihúsok áfájának csökkentése 10-15 százalékos fogyasztásnövekedést eredményezett a csirkeágazatban, miközben – részben a kacsahús hiánya miatt – a pulykafogyasztás is emelkedett. Idén a trend folytatását várják a szakértők, és abban bíznak, hogy a baromfitartó telepek korszerűsítésére kapott mintegy 30 milliárd forint támogatás legalább 60 milliárdos fejlesztést generál, aminek vissza kell köszönnie a hatékonyságban is.
Az idei év nagy kérdései nagyrészt a külpiacokon dőlnek el – véli Csorbai Attila. Az uniós gazdaságdiplomáciának el kellene érnie, hogy Dél-Afrika szüntesse meg az EU-ból származó baromfival szembeni – a hazai megítélés szerint jogellenes – korlátozását, amely uniós szinten heti egymillió eurós veszteséget okoz. Szükség van arra, hogy Kína felé is megindulhasson a magyar export, ahogyan ezt például a lengyelek kiharcolták. Szintén kényes kérdés, hogyan dőlnek el a Mercosur-tárgyalások, mert egy nagyobb vámmentes kvóta több piacon is zavarokat okozhatna, és az állategészségügyi szempontból laza ellenőrzésű dél-amerikai áru az uniós fogyasztók biztonságát is csökkentené. Vitatéma az EU által Ukrajnának adott kedvezményes baromfihús-behozatali lehetőség is. Az ukránok ugyanis az egyezmény kiskapuit kihasználva, a „csirkedarabok csonttal” vámtarifaszám alatt csontos mellet hoznak be, amelyet egy ukrán cég szlovákiai és lengyelországi feldolgozóiban kicsontoznak. Az így előállított csirkemellfilét pedig EU-kódszámmal, az uniós árnál csaknem 30 százalékkal olcsóbban adják az európai piacon.
A tavaly nyár vége óta jellemző enyhe keresleti piac fennmaradni látszik, igaz, némileg csökkenő mértékben – mondta a Világgazdaságnak Bárány László, a Master Good cégcsoport alapító-tulajdonosa. Ezt egyébként a brazil csirke szalmonellás fertőzöttsége okozta, ami miatt visszaesett az import. A belső piacon ezért felpörgött a kereslet a csirkemellfilé iránt, és 6-8 százalékkal emelkedtek az árak. A kereslet serkentőleg hatott a termelésre, viszont a csirke egyéb részeire nem jelentkezett többletigény, felesleg keletkezett például combból és szárnyból. Az ezzel járó áresés pedig elvitte a csirkemell árának emelkedéséből származó többletbevétel felét. Tavaly a takarmányárak növekedése 3,5-4 forinttal emelte az élő csirke kilónkénti önköltségét, a piac ebből csak 2 forintot fogadott el. Ezzel együtt Bárány László azt mondja, ha a helyzet változatlan maradna egész évben, azzal a termelők és a feldolgozók is elégedettek lehetnének. Az afrikai sertéspestis magyarországi megjelenése azonban óriási károkat okozhat a baromfiszektornak is. Ebben az esetben ugyanis a sertéshús bent ragadna az országban, az élő sertés és a sertéshús árának várható beszakadása pedig magával húzná a csirke- és pulykahúsárakat is.
