A vártnál jobb negyedévet zárt az olajcég
A Mol csoport nettó profitja tavaly elérte a 307 milliárd forintot, azaz 1,11 milliárd dollárt, ami 18 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, és ezzel az évtized legmagasabb nyereségét érte el a cég. Meghaladva tavalyi célkitűzését, 14 százalékkal, 672,7 milliárd forintra növelte az újrabeszerzési árakkal becsült, tisztított kamatfizetés, adózás és amortizáció előtti eredményét, azaz a CCS EBITDA-ját a csoport. A negyedik negyedévben a tisztított EBITDA 3,4 százalékkal múlta felül a várakozásokat, a kutatás-kitermelés, azaz az upstream EBITDA-ja 2,9 százalékkal csökkent, de a finomítás-kereskedelem, azaz a downstream tisztított mutatója 3,2 százalékkal nőtt. Tavaly az utolsó három hónapban 13 százalékkal ugrott meg a nettó eredmény.
„A várthoz képest jól sikerült a Mol negyedik negyedéve. A finomítás is jobb számokat produkált olyan apróbb tételeknek köszönhetően, mint a kurdisztáni Pearl Petroleumtól érkező nagyobb osztalék. Bár a 2018-ra várt tisztított EBITDA a 2018-as 2,45 milliárd dollárról 2,2 milliárdra csökkenhet a társaság prognózisa szerint, ez nem feltétlenül rossz hír. A tavalyi csúcsév volt a társaságnál, az éves átlagos finomítói és petrolkémiai marzs 15-20 százalékkal is romolhat idén, így a 10 százalék körüli EBITDA-romlás nem is pesszimista várakozás” – emelte ki Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázpiaci elemzője. – Az osztalékra vonatkozóan az elmúlt hetekben túlzott várakozások fogalmazódtak meg. A tavaly kifizetett 78 forint után a normál osztalékban nagyjából 10 százalékos emelkedés várható, így a 80-85 forintos sávba érhet. Ezenkívül 10-40 forintos rendkívüli osztalékra is számíthatnak a befektetők.”
„Az adózott eredményben nagyrészt a pénzügyi kiadások jelentős csökkenése érintette pozitívan a Molt – mondta Kovács Bálint, az Equilor vezetőelemző-helyettese. – Ez egyrészt az éves bázison majdnem felére eső kamatfizetések, másrészt a jóval kisebb árfolyamveszteség és pénzügyi műveletek ráfordításainak a következménye, amely egyben a Mol adósságállományának leépítésével járó pozitív hatást is tükrözi.” Kovács Bálint szerint csalódást keltő, hogy a Mol igen konzervatívan nyilatkozott az osztalékfizetésről, miközben a pesszimistább jóslatok is 15 százalékos növekedést vártak. „Érdekes, hogy a frissített befektetői prezentációban a csoportszintű EBITDA-ra nagyobb nyomást gyakorolhat a petrolkémiai marzs romlása. Míg korábban annak 100 eurós tonnánkénti elmozdulása 100 millió dolláros hatást gyakorolt az EBITDA-ra, addig ez most csaknem 80 millió dollárt jelent már 50 euró tonnánkénti változással” – tette hozzá Kovács Bálint, aki szerint az EBITDA várható idei csökkenése mellett a tőkeberuházások emelkedése sem feltétlenül jó hír, mert a kettő eredményeként a szabad cash-flow csökken, ami pedig a jövőbeni osztalékfizetés esetleges visszaesését vonhatja magával. „Ráadásul a befektetők számára a várható marzscsökkenés még ennél is fajsúlyosabb lehet. Bár a negyedik negyedév az eredmények szempontjából jól sikerült, de azért ez a gyorsjelentés kevés ahhoz, hogy a technikailag fontos mutatónak számító 2946 forinton lévő 200 napos mozgóátlag fölé vigye a Mol árfolyamát.”
