Átlag felett a Magyar Telekom

Csökkenő profitok mellett fizetnek átlagosan 5 százalékhoz közeli osztalékhozamot a régiós távközlési cégek, melyek adózott nyeresége tavaly 30 százalékkal esett 2016-hoz képest. A kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény (EBITDA) szintjén csupán 1,6 százalékos volt a mínusz, míg az éves árbevételek 2,6 százalékkal nőttek. A Magyar Telekom árbevétele 6,4 százalékkal, az EBITDA 1 százalékkal hízott, míg az adózott eredmény 28,2 százalékkal csökkent. A nyereség a 2016-os magas bázis miatt mérséklődött.

„A távközlési szektorban nincs növekedési sztori, így a cégeknek a költségszintjük leszorítására kell koncentrálniuk. A bevételek évről évre kismértékben erodálódnak, ami leginkább a verseny miatt folyamatosan csökkenő díjakkal indokolható, de a kisebb nyereséggel kecsegtető termékek népszerűbbé válása is rontja a működés eredményességét – mondta Kovács Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzőhelyettese. – Az összbevételből jelentős részt hasítanak ki a készülékértékesítések, a mobiladat-eladások és a rendszerintegrációs bevételek. A hozzájuk kötődő kiadások magasak, ami költségkontrollra kényszeríti a cégeket.” Az elemző rámutatott arra is, hogy az uniós roamingszabályozás egyenlege egyelőre a vártnál kedvezőbben alakul bevételi szinten. A hangalapú bevételek visszaesését ugyanis kompenzálja a turisták nagyobb adathasználata.

„A jövőben nemcsak az 5G-hez kapcsolódó frekvenciapályázatok, hanem az 5G-technológia kiépítése is többletberuházásokat igényel – emelte ki Kovács Bálint. – A Magyar Telekom 5,6 százalékos osztalékhozama felülmúlja a tízéves magyar állampapírét, így a befektetők körében viszonylag kedvelt, de a jövőre nézve sok a kockázat. Akkor lehet majd tisztábban látni, ha a hosszú távú kötelezettségekről, így a 2019-es frekvenciapályázatok költségeiről pontosabb adataink lesznek.”

A régiós cégek átlagos osztalékhozama 4,5 százalék, egyedül az Orange Polska nem fizet osztalékot a Reuters adatbázisa szerint. Ezt Kósa Endre, az Amundi Alapkezelő elemzője szerint a cég néhány éve folyó reorganizációja magyarázza, azóta nem fizetnek osztalékot. Átlag alatti, 2,7 százalékos osztalékhozamot lehet elérni a Telekom Austriával, amely az előző évhez hasonlóan most is 20 centet juttat a részvényeseknek. A Magyar Telekom osztalékhozam szempontjából a középmezőnybe tartozik, a cseh O2, a Telekom Slovenije, a lengyel Netia és a szintén lengyel, tavaly óta a tőzsdén lévő mobilszolgáltató, a Play fizet még ennél többet. „A Play nem a legalacsonyabb tarifákkal dolgozik, mégis dinamikusan tudja növelni előfizetői számát. Lengyelországban egyébként a többihez képest az értékeltségi mutatók növekedésére lehet számítani a jövőben. Míg Magyarországon 2019-ben várható az 5G-hez szükséges 700 megahertzes frekvenciapályázat, addig Lengyelországban ezt a tartományt 2025-ig elméletileg a műsorszolgáltatók használják. Így ott később lesz pályázat, ezért a kiadások is később jelentkeznek. Itthon pár éve a 4G-s frekvenciadíjakért 100 milliárd forintot kapott az állam, ez alapján az 5G-nél is hasonló nagyságrenddel lehet számolni. Azaz a szolgáltatók – köztük a Telekom – egyaránt több tízmilliárd forintos kiadás elé nézhetnek. Így nem meglepő, hogy a Telekom nem emelte meg az elmúlt években az osztalékot” – tette hozzá Kósa Endre.

Lefelé lóg ki az osztalékhozamból egyszázalékos mutatójával a román Digi, amely az EV/EBITDA (cégérték/eredményesség) mutató alapján a leggyengébb a mezőnyben: részvényenként 35 banit ad a részvényeseknek. „A román piac eleve alacsony értékeltségi mutatókon forog, emellett a vállalat vezetői ellen folyó korrupciós vizsgálat és a meglehetősen alacsony részvényforgalom sem tesz jót a papírnak” – húzta alá az elemző.