Egyelőre nem kell aggódniuk az OTP és a Richter részvényeseinek

Egyelőre nincs árfolyamhatása a Szkripal-botrány kapcsán kiutasított orosz diplomaták ügyének, de a befektetői összetétel fontos jelzéseket adhat a moszkvai tőzsdéről. A 2014-es szankciók bevezetése után voltak olyan, főleg amerikai befektetési alapok, amelyek a politikai okok miatt megváltozott szabályzatuk előírásai szerint eladták orosz eszközeiket, mert csökkenteniük kellett a kitettségüket. Ez különösen érzékenyen érintette a hatalomhoz szorosan kötődő, konkrétan megnevezett oligarchák társaságait. „Most még nincsenek ilyen jelek, de egy ilyen diplomáciai botrányban felmerülhetnek konkrét nevek is. Ezért, bár fundamentálisan nem változott az orosz cégek helyzete, de érdemes folyamatosan figyelni a fejleményeket” – mondta Naffa Helena, az Aegon Alapkezelő szenior részvényelemzője, aki szerint a mostani hírek hangulatindikátornak tekinthetők.

„Amíg nem érkezik konkrét hír a szankciók szigorításáról, addig az Oroszországban működő, más tőzsdéken jegyzett cégeknek sem kell piaci visszaeséstől tartaniuk. Ebbe a körbe tartozik a magyar OTP és a Richter is. Utóbbinak oroszországi üzeme is van, így részben helyi termékekkel láthatja el a piacot, ha a szankciókat a gyógyszerekre is kiterjesztenék. Erre az esetre az előzetes készletezés is megoldást jelenthet a társaságnak. A Donald Trump amerikai elnök által tervezett védővámok a nyersanyagszektor cégeit érintik majd, de ezt az eladói nyomást sem lehet még érezni. Az első jeleket az olyan, Egyesült Államokban jegyzett orosz érdekeltségű papírokon lehet lemérni, mint például a hazai piacán első keresőmotor, a Yandex” – tette hozzá Naffa Helena. A Yandex árfolyama New Yorkban 3 százalékkal csökkent az elmúlt héten.

A moszkvai IMOEX (MICEX) mutató az elmúlt egy héten, amikor felerősödött a Szkripal-botrány, átlagosan mozgott a világ tőzsdéihez képest, és 1,2 százalékkal esett, miközben a vezető amerikai mutatók 2, az európaiak pedig 0,5-2,5 százalékkal estek. A legrosszabbul teljesítő orosz papír a korábban sokat emelkedő Polyus Gold aranybánya volt 5,4 százalékos zuhanással. Az MTS távközlési társaság 5,3 százalékkal csökkent, de ezt egy olyan gyorsjelentés okozta, amely gyengülő bevételekről és növekvő beruházási költségekről számolt be. Szakértők szerint abból sem lehet messzemenő következtetést levonni, hogy ez alatt az idő alatt az M.video elektronikai kiskereskedelmi lánc 8,2, a Sberbank pedig 5,5 százalékkal ralizott.

„Az M.video nemrég vásárolt fel egy versenytársat, és a legutolsó negyedéve nagyon jól sikerült, a Sberbank árfolyam-emelkedése pedig inkább jót jelent, hiszen nagybankként az orosz piac egyik indikátoráról van szó. Az elmúlt napok jelentősebb orosz árfolyammozgásai mögött vélhetően mind egyedi, fundamentális hatások állnak, nem a diplomaták kitiltásához vezető Szkripal-ügy folyományairól van szó” – húzta alá Boér Levente, az OTP Alapkezelő Zrt. portfóliókezelője. Szerinte a kialakult helyzetből mindegyik érintett húzhat politikai hasznot. Theresa May brit miniszterelnöknek jól jön, hogy kevesebb figyelem irányul a Brexitre, Donald Trump pedig azt mondhatja, hogy konkrétan fellép az oroszok ellen. „A fejlemények talán az orosz piac kockázati felárát növelik kicsit. Az ilyen hírek még az orosz alapunkban érdekelt hazai lakossági befektetőknél sem okoznak eladási hullámot. Néhány éve még kiszálltak egy hasonló esetnél, de megfigyeléseink szerint most már pragmatikusabban fektetnek be, és inkább vételre használnak ki eséseket. A 2014-es szankcióbevezetés egyfajta stresszteszt volt, amikor kiderült, hogy sem az OTP-t, sem a Richtert nem viselte meg a lépés. Az elmúlt időszak terjeszkedéseit figyelve úgy tűnik, hogy az OTP-nél most tervezett régiós felvásárlások centrumában sem az orosz piac áll” – mutatott rá Boér Levente.